Eszerint tehát, amennyiben az ajánlatkérő a 87. § (6) bekezdése vagy 108. § (8a) bekezdése alapján úgy dönt, hogy nem tart tárgyalást vagy elektronikus árlejtést, és az ajánlati kötöttség az erről szóló értesítés ajánlatkérő általi megküldésével áll be, az ajánlati biztosítékot ezen értesítés megküldésétől számított öt munkanapon belül kell rendelkezésre bocsá kizáró okokhoz kapcsolódó módosító rendelkezésekA Kbt. módosítást megelőző szövegezése a 62. § (1) bekezdés j) pontja szerinti kizáró ok tekintetében nem tartalmazta a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontjában részletezett kizáró oknál szerepeltetett, a jogorvoslat esetkörére vonatkozó rendelkezést. Fontos módosító rendelkezések kapcsolódnak a Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, súlyos szerződésszegés esetén alkalmazható kizáró ok fennállásának ellenőrzésére vonatkozóan (anélkül, hogy a hivatkozott kizáró ok törvényi szövegezése változott volna). Ebben a körben módosításra került a Kbt. 142. § (5) bekezdése, valamint a 187. § (2) bekezdés a) pont ae) alpontja.
5. A költségvetés előkészítésével szemben támasztott követelmények általában [33] A költségvetési előirányzattal szemben támasztott elméleti és egyúttal alkotmányos követelmények Magyary szerint[36] a következők: [34] Egység és teljesség. Azt jelenti, hogy az államnak egy költségvetésben kell összes bevételeit és kiadásait összefoglalnia, hogy ily módon az államháztartás egész terjedelmében áttekinthető legyen, az államháztartás alakulására befolyást gyakorló összes körülmény a költségvetésben helyet kapjon, azokon kívül más gazdasági tényezők működésével számolni ne kelljen. [35] Valódiság és pontosság. Ezen azt értjük, hogy a tételek a valóságban tényleg létező szükségletekre és valóban befolyó bevételekre vonatkozzanak. Azokra a célokra irányozzák elő, amelyekre tényleg fordítják vagy amely forrásokból tényleg származnak. A tételek olyan összegekkel szerepeljenek, amelyek az államháztartás várható alakulásának megfelelnek (realitás). Végül, hogy a kiadásokat és bevételeket a bruttórendszer szerint, tehát egyrészt a kiadási ágakkal kapcsolatos bevételeket, másfelől a bevételi ágakkal szemben előforduló kiadásokat elkülönítve, ne pedig a nettórendszer szerint, kompenzáltan irányozzák elő.
Egy másik szabály értelmében a szövetségi államnak 2016-tól, a tartományoknak 2020-tól be kell tartaniuk a költségvetés egyensúlyára – "nulla eladósodás" – vonatkozó előírást. [44] Németországban mind a célt, mind a választott eszközöket kritika érte, elsősorban egyes közgazdászok, [45] baloldali politikusok és a szakszervezeti szövetség részéről. [43] Az államadósságügy alkotmányjogi alapjai az előző Alkotmányból teljesen hiányoztak, jóllehet a közelmúltban már volt kísérlet adósságfék beépítésére. Hazánkban az adósságfék bevezetésére tett első kísérlet 2007 novemberében történt. Három törvénytervezetből álló csomagot terjesztettek be az Országgyűlés elé: az önkormányzati törvény módosítását, a költségvetési felelősségről és a Törvényhozási Költségvetési Hivatalról szóló tervezetet, valamint az ezeket megalapozó alkotmánymódosítást. [46] E javaslatokból azonban nem lett törvény. [44] Alkotmányi szinten elsőként az Alaptörvény közpénzügyi fejezetében szerepel több, az államadósságot (a mértékét és a GDP-hez viszonyított szintjét) fékező szabály, és ezzel egyidejűleg intézményi garancia is beépült a követelmények érvényesítésére.
§ (5) bekezdésében meghatározott garanciális határidőktől eltérő minimális határidők kerültek rögzítésre, a 114. § (4) bekezdés szerinti ajánlattételi határidőkre figyelemmel. A rendelkezés alkalmazása során azonban ajánlatkérőnek figyelemmel kell lennie az 52. §-ban rögzített arányossági elvekre, különösen arra, hogy a határidő meghosszabbítás mértékének arányban kell állnia a kiegészítő tájékoztatásban közölt információk vagy a változtatás jelentőségével, valamint arra, hogy az ajánlatok és a részvételi jelentkezések beérkezésére vonatkozó határidőt az ajánlatkérőnek úgy kell meghatároznia, hogy - figyelembe véve a szerződés összetettségét és a törvényben előírt minimális határidőket - elegendő idő álljon rendelkezésre az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések elkészítéséhez. 12. A nemzeti eljárásrend tekintetében új, szűk körben érvényesülő kivételekA Kbt. nemzeti eljárásrendje újabb két kivétellel bővült, amelyek egyfelől nemzetgazdasági, szociális érdekből, másfelől egy rendkívül szűk körben, más tagállami gazdasági szereplők érdekeltségét nem érintően állapít meg kivételeket, értelemszerűen uniós értékhatár alatti beszerzések esetében.