bármely méretû fa faanyagát károsíthatja, ezáltal növeli a mortalitást. A Mycosphaerella fraxinicola gomba levélfoltosodást idéz elô, amely a fiatal fák idô elôtti lombhullására vezethet. A Gloeosporium aridum ELL. et HOLW. szintén kiválthatja az utóbbi ártalmat. A Puccinia peridermiopora által okozott rozsda torz virágok és csökevényes ágak kialakulását eredményezi. Az amerikai kôris vezikuláris-arbuszkuláris mikorrhizájú. 137 A faj gazdasági jelentôsége Az amerikai kôris fája hazájában kemény, erôs, szilárd, rugalmas, sárgás színû, széles, fehér szijáccsal. Fajsúlya mérsékelten nagy, nedvességtartalma kicsi. Faanyaga a magas és a magyar kôrisénél értéktelenebb, kevésbé keresett. Egyes felhasználók ezért a két faj faanyagát elkülönítik, míg mások együtt dolgozzák fel. Amerikában az amerikai kôrist sok területen hasznosítják: a bútorgyártásban hajlított székeket, konyhabútorokat és ülôlapokat készítenek belôle. A sportszeriparban elsôsorban rugalmas tulajdonsága miatt alkalmazzák: baseballütô, evezô, teniszütô, hokiütô, sítalpak és síbot gyártásában.
11 Japánban – ahonnét pontosabb adatokat ismerünk – nagyon gyakori, elsôsorban a domb- és hegyvidéki tájak növénye. Szinantróp elterjedési területe több kontinensre is kiterjed. Európába 1823-ban hozták be, elôször egy hollandiai botanikus kertbe. Rövidesen nemcsak impozáns megjelenése miatt ültették mint dísznövényt, hanem dús zöldhozama miatt helyenként szántóföldi takarmányként vagy világos erdôkben és erdôszéleken vadtakarmányként is termesztésbe vonták. Gyakorta elvadult, majd egyre több helyütt honosodott meg. Napjainkra kontinensünk nagy területein elterjedt, így Nyugat-, 12 Közép-13 és részben Délkelet-Európában. A Brit-szigetek 99%-án, az európai területek 41%-án meghonosodottnak tekintik. Szigetszerûen elôfordul a Skandináv-félszigeten (é 70°-ig), a balti államokban, Ukrajnában és Oroszországban14 is. Dél-Európában az Ibériai-, az Appennini- és a görög félszigetrôl gyakorlatilag hiányzik, illetve nincsenek adatok. Nemcsak Európában, hanem Észak-Amerika-szerte meghonosodott, 15 Alaszkától Georgiáig, és jelenleg is terjedôben van.
267, 372, 375. 377. var. thracica Vei. 375. H. thyrsoidea Boiss. var. triehogyna Borb. 267, 372, 377. H. trichosepala Turcz. H. trieuspidata Lain. H. tristis L. 300, 345 H. uinbrosa Herb. uncinata Steud. H. unguinosa Schrauk. H. unguicularis Boiss. var. variegata DC. H. V'elenovskyi Fritsch 379. H. verna L. H. verna Pali. H. villosa DC. violaria Lam. H. violaoea Boiss. Visianii Pourn. 347 Vrabélyiana (St-hur), 267, 268, 372, 373. 11. 21. Kirándulásom a Risnyák-ra. Meine Excursion auf den Berg Risnyák ^Von • ( ^^^' ^*">»"'^»í ^^i^^ (Budapest). Erre a fél-havas hegyre 1902 juHiis végén rendeztem tudo- raányos czélú kirándulást. Útitársam Smoquina Antal fiumei iiietó- ségű ifjú és budapesti egyetemi tanítványom volt. Ketten, miként csak egy ember, küzdöttük át a kirándulás kellemetlenségeit és fáradalmait. A Risnyák fél-havas (alhavas) a maíjyat-horvdt Karszt-\\? í\i ui-alkodó, leghatahnasabb hegytömbje. Sziklás tarajának ormai eme heg, y vidéken legszakgatottabbak és 1528 m. magasra meredő tö púpjukkal e hegyvidéken a legmesszebbre látszanak ki.
A RICHARDSON és mtsai (2000) által javasolt térés idôskálák alapján akkor beszélhetünk invázióról, ha a növénynek magokkal és más szaporítóképletekkel terjedve kevesebb mint 50 év alatt 100 méternél messzebb reproduktív utódai vannak. Csak vegetatív módon terjedô növényfajok esetén pedig 3 év alatt több mint 6 méter terjedést javasolják határértékül ójövevény(növény) fajok: olyan →jövevény(növény) fajok, amelyek Európában a nagy földrajzi felfedezések kezdetét (1492) megelôzôen jelentek meg oldcomers →ójövevény(növény)ek older immigrants →ójövevény(növény)ek ôshonos fajok: az északi mérsékelt övben ôshonosnak tekintjük azokat a fajokat, amelyek a jégkorszakot helyben átvészelték, vagy azt követôen, az ember – közvetlen vagy közvetett – közremûködése nélkül telepedtek vissza. élôhelyek létrehozása) egy faj terjedésében nehéz bizonyítani és még nehezebb cáfolni, ezért ôshonosnak tekintjük azokat a fajokat, amelyek a neolitikum (kb. 5–6000) elôtt is elôfordultak az adott területen.
KTM TvH és JPTE, Pécs, 95 pp. BORHIDI, A. (1995): Social behaviour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the Hungarian flora. Acta Botanica Hungarica 39(1–2): 97–181. BOTTA-DUKÁT Z. – BALOGH L. – SZIGETVÁRI CS. – BAGI I. – UDVARDY L. : A növényi inváziókhoz kapcsolódó fogalmak áttekintése, javaslat a jövôben használandó fogalmakra és azok definícióira. In: MIHÁLY B. ): Az inváziós növényfajok magyarországi terjedése és visszaszorításuk természetvédelmi stratégiája. A KvVM TvH tanulmánykötetei, TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest (lásd ugyanebben a kötetben). CLEMENT, E. – FOSTER, M. (1994): Alien Plants of the British Isles. A 63 Provisional Catalogue of Vascular Plants (excluding grasses). Botanical Society of the British Isles, London, 590 pp. CRONK, Q. – FULLER, J. (1995): Plant Invaders: The Threat to Natural Ecosystems. Chapman and Hall, London, 241 pp. DING JIANQING – ZHANG GUOLIANG – FU WEIDONG (2001): Invasive alien plants in China: current status and management strategy (incl.
100 m szélességben bázisos (py? ) andezit láva, salakos láva, lávabreccsa és finomszemcsés, helyenként horzsaköves vulkanoklasztit tárul fel, amelyeknek 5-7 m-es tömbjei egymásba ágyazódnak. K-ebbre rendkívül töredezett és/vagy pados elválású lávakőzetek következnek: feltűnő ezek eltérő repedezettsége. A tágabb környezet (Vörös-kőbérc-Hideg-kút-hegy) VARGA et al. (1975) által szerkesztett geológiai térképével szemben ( kálidús lapillitufa", majd efölött fedőandezit") a feltárásban megfigyelt tömbök nem egymásra települve, hanem szabálytalanul keveredve jelennek meg. Mátrafüred E. A Mátraháza felé vezető szerpentinút építésekor, az 1960-as években Mátrafüredtől 1 km-re savanyú tufa és andezitagglomerátum" érintkezése tárult fel (VARGA et al. 1975, 125. kép). A szerzők a kétféle kőzet keveredését lahar vagy vtl mechanizmusával magyarázták. Az útbevágás jelenleg 278 Földtani Közlöny 131/1-2 18. Valószínűsített vtl blokkfáciese a Szalajkás-tető D-i lejtőjén (Nyugat-Mátra). Balra összetört lávakőzet megablokkja, jobb oldalt repedezett, finomszemcsés mátrix (vagy megablokk), benne nagyon összetört (eredetileg sugarasan repedt), kb.