top10places.com

Epheszoszi Artemisz Templom: Az Ókori Világ 7 Csodája - V. Epheszoszi Artemisz-Templom | The Explorer Online - Kaland, Kihívás, Utazás, Tudomány, Technológia, Környezetvédelem

Tue, 01 Nov 2022 20:34:22 +0000

Ezek a páratlan műremekek ma a törökországi Epheszosz és Szeldzsuk városok múzeumaiban láthatók. Az ókori világ 7 csodája Az ókori világ hét csodája a hét legismertebb ókori építmény. A hét csodát először a Szidóni Antipatrosz említette az i. században írt epigrammájában. A műben a legimpozánsabb és a legpompásabb építmények szerepelnek, amelyek a következők: Gízai piramisok (Kr. 2550 Egyiptom), Szemirámisz függőkertje (Kr. 600 Babilon), Epheszoszi Artemisz-templom (Kr. 550 Lüdia, Törökország), Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra (Kr. 435 Görögország), Halikarnasszoszi mauzóleum (Kr. 351 Bodrum, Törökország), Rodoszi Kolosszus (Kr. 292–280 Görögország), és az Alexandriai világítótorony (Kr. 3. század Egyiptom). Philón a következőket mondta az Artemisz-templomról: "Láttam Babilon falait és a Szemiramisz Függőkertjeit, Zeusz olimpiai szobrát, a Rodoszi Kolosszust, a hatalmas piramisokat és a Mauzóleumot. De amikor megláttam Epheszusz templomát, ahogyan kiemelkedik a felhőkből, a többi csoda árnyékba borult mellette. "

  1. Magyar - 1980. Az ókori világ hét csodája (Az epheszoszi Artemisz-templom)
  2. A világ csodái – Az epheszoszi Artemisz templom | Mítoszvadász - titkok és rejtélyek
  3. Elpusztul a világ egyik csodája (i.e. 356)
  4. Epheszoszi Artemisz-templom — Google Arts & Culture

Magyar - 1980. Az ókori világ hét csodája (Az epheszoszi Artemisz-templom)

epheszoszi artemisz templom

A fehér márványból, több mint száz oszloppal épült új szentély négyszer nagyobb volt, mint a korábbi! A Földközi-tenger politikai és kereskedelmi központjában épült szentélyben számos szobor volt, de a legfontosabb az aranyből és elefántcsontból készült Artemisz-szobor. Az epheszoszi Artemisz talán a leginkább tisztelt istennő volt, mert az áldást, bőséget és termékenységet képviselte. Az istennő alakja lenyűgöző: fején hosszú, feltűnő korona, szarvas, oroszlán és méhek képével díszített szoknyát visel, testét tojásszerű kiemelkedések borítják, és karjait előre nyújtja a női alak szobra. Anatólia főistennőjére, Kibelére fizikailag ugyan nem hasonlít, de szimbolikáját tekintve igen. Ezért ennyire fontos epheszoszi Artemisz, s ezért építették újra mindig az Artemisz-szentélyt, akárhányszor leromboltá ókori utazó és földrajztudós, a lükiai Pauszaniasz így ír Artemisz fontosságáról:"Minden város az epheszoszi Artemiszt imádja, s az emberek minden istennél fontosabbnak tartják. Véleményem szerint ennek oka a hagyományosan neki áldozó amazonok dicső híre, emellett ez a templom rendkívül ősi.

A világ csodái – Az epheszoszi Artemisz templom | Mítoszvadász - titkok és rejtélyek

A korabeli epheszosziak nem biztos, hogy bölcs, de igen bátor emberek lehettek. Visszautasították a világhódító ajánlatát. Az meg Nagy Sándor bölcsességét bizonyítja, hogy a polgárok megúszták az esetet. Az új templom építési munkálatai csak Kr. 323-tól, Alexandrosz halála után kezdődtek meg. De ez már egy másik történet… Források: Wikipédia; Tarján M. Tamás: Artemisz templomának pusztulása (); ép: az Artemiszion feltételezett látképe

133-ban Epheszosz a Római Birodalom fennhatósága alá került, de a templomot Diana – a római istenvilágban Artemisz "párja" – tiszteletére épségben hagyták. Először egy földrengés, Kr. u. 262-ben pedig egy gót támadás rombolta le, s mikor a Római Birodalomban a kereszténység lett az államvallás, akkor köveit új, immáron keresztény templomok építéséhez hordták szé épület jellemzői A templom szélessége 55, hosszúsága pedig 115 méter lehetett, ez egy nagyobb futballpálya mérete. A felgyújtás utáni átépítésekor alapterületét 65×125 méterre növelték az új alapozás és lépcsősor miatt, de az eredeti forma szerint állították helyre az épületet. Szokatlanul sok, összesen 127 oszloppal büszkélkedhetett. A felfelé keskenyedő ión oszlopok magassága 18 méter volt, ez hagyományosan kilencszer akkora, mint az átmérője. A könnyed oszlopszerkezet tette lehetővé, hogy a templom hatalmas méretei ellenére se tűnjön nehézkesnek. A timpanon csúcsa 25 méter magasan volt, s a nimfák körében időző Artemiszt ábrázoló dombormű díszítette.

Elpusztul a világ egyik csodája (i.e. 356)

Az idősebb Plinius, aki látszólag nem volt tisztában a szent hely ókori folytonosságával, azt állítja, hogy az új templom építészei a földrengések elleni óvintézkedésként mocsaras talajra építették, és az alsó alaprétegeket gyapjúból és döngölt faszénből készítették. A templom fontos látványossággá vált, kereskedők, királyok és városnézők látogatták, akik közül sokan ékszerek és különféle áruk formájában hódoltak Artemisznek. Menedéket nyújtott az üldöztetés vagy büntetés elől menekülőknek is, amely hagyomány a mítoszban az amazonokhoz kötődik, akik kétszer is ide menekültek az istennő védelmét kérve a büntetés elől, először Dionüszosz, később pedig Héraklész büntetése elől. Diogenész Laertiosz azt állítja, hogy az embergyűlölő filozófus, Hérakleitosz, aki alaposan helytelenítette az efezusi polgári életet, a templomban a fiúkkal bokszolót játszott, és később ott helyezte el írásait. Pusztítás Kr. 356-ban a templom leégett. Különböző források ezt egy Hérostratosz nevű férfi dicsekvő gyújtogatásaként írják le, aki felgyújtotta a fából készült tetőgerendákat, és mindenáron hírnevet akart szerezni; innen ered a herostratikus hírnév kifejezés.

Az ókori világ hét csodája közé tartozó templom romjai a mai Törökországban található Izmir városától kb. 50 kilométerre láthatók egy elmocsarasodott területen. A szidóni Antipatrosz által a Kr. e. II. században írt epigrammában megénekelt ókori építménynek nem csupán a szépsége lehetett páratlan, hanem a története is nagyon tanulságos. Az ötlet születéseKis-Ázsia leggazdagabb városai közé tartozott az ókorban Epheszosz. Ión hajósok alapították a Kr. 2. évezredben, és hamarosan az ókori világ egyik jelentős kereskedelmi és kulturális központja lett, kikötője nagyobb forgalmat bonyolított le, mint az Athénhoz tartozó Pireusz. Pazar épületek, széles utak, gyönyörű és hatalmas középületek jelezték a város kereskedelmen alapuló gazdagságát. A mitológiai történet szerint Létó, Zeusz (egyik) kedvese egy Epheszoszhoz közeli ligetben szülte meg ikergyermekeit: Apollónt és Artemiszt. Artemisz egy nappal hamarabb született, mint testvére, a mondák szerint segített annak világra jöttében. Bár ő maga szűz maradt, mégis a szülő nők és a termékenység istennőjeként is tisztelték, nem csupán a vadak és a természet védelmezője volt.

Epheszoszi Artemisz-templom — Google Arts & Culture

A terület nem volt lakatlan, feltételezhető, hogy a helyi lakosság beleolvadt az azték kultúrába. Tovább olvasom »

  1. Nyár tüzifa eladó lakások
  2. Egy kivételével mind az enyészeté lett az ókori világ hét csodája » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
  3. Kr.e. 356. július 21. | Artemisz templomának pusztulása
  4. Az epheszoszi Artemisz-templom – A világ hét csodája
  5. ANATÓLIAI ELSŐK 14 | TRT Magyar
  6. Ibc tartály 500 literes 2021
  7. Törökország: Epheszoszi Artemisz-templom (kép)
  8. A túlérett banán hatásosnak bizonyult a rák ellen - Myoma
  9. Artemisz templom Stock fotók, Artemisz templom Jogdíjmentes képek | Depositphotos
  10. Epheszoszi artemisz templom
  11. Well done fertőtlenítő mosogatószer biztonsági adatlap online
  12. Csiszolókorong lamellás 125x22.2mm, K100 fém-fa

Artemisz istennőnek emeltek gyönyörű templomot Epheszoszban. Ezt a templomot csodálta az egész akkori civilizált világ és az utókor azóta is az ókori világ hét csodája egyikeként emlegeti. A hellén világban sehol nem akadt még egy ilyen pompás építmény. Az új csodát Artemiszionnak nevezték el. Kr. 133-ban meghalt III. Attalos, pergamoni király, és Rómára hagyta birodalmát, így az ahhoz tartozó Epheszoszt is, mely Ephesus néven az újonnan alapított Asia provincia fővárosa lett. A rómaiak nem pusztították el a templomot, mert felfedezték, hogy a görög Artemisz nem más, mint Diana, a vadászat római istennője. Így a város és a templom egy valóságos aranykor beköszöntét ünnepelhette. A gyönyörű Artemiszion még három évszázadon át a vallási és gazdasági élet középpontja maradt, míg a Kr. u. 262-dik esztendőben az erre vonuló gót hordák áldozatává nem vált. A gótok kifosztották és részben lerombolták a pompás épületet. Bár a háború megakadályozhatta volna hogy a templom tovább éljen, mégsem vetett gátat neki egyetlen ellenséges uralkodó, idegen király vagy hatalom.

múzeumok-éjszakája-2019-miskolc