Sean Connery szerepeltetésével Spielberg bizonyos értelemben megvalósította gyerekkori álmát, hogy egyszer James Bond-filmet rendezhessen. Lucas is valójában egy Bondot helyettesítő karakterként tekintett vissza Indiana Jonesra, akit Spielberggel a közös filmtervekről beszélgetve, együtt találtak ki. A filmben az apa-fiú viszony ábrázolása visszatükrözi Spielberg többi munkájában is megjelenő látásmódját, így ez az Indiana-sorozat legszemélyesebb darabja. Örökké (1989)Szerkesztés 1989 volt az első év, amikor Spielberg két filmet is rendezett. Az utolsó Indiana Jones-mozi után Richard Dreyfussnak ajánlja az Örökké főszerepét. Az 1943-as A Guy Named Joe c. film által ihletett Örökké Pete, az erdőtüzek megfékezésére specializálódott pilóta története. Utolsó útján lezuhan, ám láthatatlan mentőangyalként visszatér a földre és vigyázza fiatal utódja (Ted) minden lépését. De amikor Ted szerelmes lesz a néhai Pete barátnőjébe, Pete kénytelen megtanulni elengedni a lányt, és mindent megtenni egy másik tragédia megakadályozására.
Hagyjon nekünk ajánlásokat az alábbi megjegyzésekben, és örömmel hallanánk, mit gondol a fent említettekről. Üzenet elküldése
A második vonás, melyet szeretnék kiemelni a nyugati filmelméletnek a horrorra vonatkozó megfigyelései közül, a műfaj jellegzetes gyilkosainak kérdése. A vizsgált filmek bosszúálló kísértetei a leglátványosabb új, a remake-ekben változtatás nélkül átvett elemek, melyekkel kapcsolatban a nézők és a kritikusok hajlamosak megállapítani, hogy éppen kulturális idegenségük, egzotikumuk miatt váltak izgalmassá és hasznossá a horror műfaj számára. A bosszúálló kísértet, azaz kaidan valóban ősrégi ismerős a japán kultúrában, már a Kabuki színházban is fontos szerepet játszott, a filmművészet pedig egészen korán elkezdett építeni rá (Onibaba, Kwaidan), kötelezően hosszú fekete haja van, és tágra nyílt szemekkel bámészkodik. 45 Azonban a kortárs japán horrorfilmekben felbukkanó kaidanok véleményem szerint a nyugati horrorfilmek világában is létező alapokra építenek, gondoljunk csak azon ritka esetekre, amikor nő a gyilkos: egyrészt bosszúból válik azzá (Carrie, Sikoly 2. [//Scream// //2//., Wes Craven, 1997]), másrészt valamilyen nem e világi, irracionális erő lesz úrrá rajta (Az ördögűző [//The Exorcist//, William Friedkin, 1973], Carrie), tehát a gyilkos kísértetek esetében is különböző kultúrák szerencsés találkozásáról van szó határátlépései kelet és nyugat közöttA japán filmkészítők a különböző filmes eszközök, mint a cselekményvezetés (logikai zökkenők, nyitott befejezés, ellipszisek stb.
Ezt az aktát olvasta el később az író – bár filmként még sokkal hátborzongatóbb. Psycho Horror vagy pszichothriller, itt most mindegy is. Robert Bloch regénye, és Hitchcock misztikus klasszikusa egy régi pletykán alapul, a Wisconsini sorozatgyilkosról, Ed Gein-ről. Hitchcock talán legtökéletesebb és legklasszikusabb filmje. Nem egyszerű krimi, hanem fantasztikus, előre nem sejtett pszichológiai drámát és persze gyilkosságokat látunk. Mindenképpen kötelező darab! A bárányok hallgatnak A történelem egyik legismertebb pszichopata sorozatgyilkosa Ted Bundy, a világirodalomé pedig Hannibal Lecter volt – ez nem véletlen, mivel Hannibált Bundy-ról mintázták. Kapcsolata Robert Keppel profilozóval olyan volt, mint Hannibálé (Anthony Hopkins) és Clarice Starling (Jodie Foster) ismeretsége. A legijesztőbb, hogy ezek a gyilkosok nemcsak őrültek voltak, hanem rémesen agyafúrtak és ravaszak is. A texasi láncfűrészes Kétségkívül a legismertebb, és leghihetőbb igaz történet. Mármint, a valóság. Még akkor is, ha "Bőrpofa" karaktere jobban kidolgozott, élő személyről mintázták, aki tényleg emberi bőrből hordott maszkot viselt!
Harris elítélt orvos egy mexikói állami börtönben találkozott. A Buffalo Bill karaktere nagyrészt a sorozatgyilkoson, Ed Geinen alapult, valamint másokon, mint Ted Bundy és Gary Heidnik. 5. Emily Rose ördögűzése © Sony Picturesminden idők tíz legjobb harcosa Lazán Anneliese Michel, egy német nő története alapján, aki a halála előtti évben 67 ördögűzésen ment keresztül. Lehet, hogy a történetet jobban besorolják, mint pszichológiai és jogi thrillert, mint valódi értelemben vett horrort, de ezt a listát a valós és a fiktív elemek miatt készítette, amelyek éjjel felkeltik, hogy vajon mi történhetett valójában a szegény lánnyal, mind a paranormális, mind az ördögűzés értelmében. Egy tárgyalótermi eset történetét meséli el Emily Rose halála után, akinél epilepsziát és skizofréniát diagnosztizáltak, és hiába pszichiátriai gyógyszereket szedett - ezt követően szülei téveszmék leírása miatt ördögűzéshez folyamodtak. Természetesen ez a lista korántsem teljes körű, ezért szívesen meghallgatnánk kedvenceit!
16 Emellett az eredeti megoldások hollywoodi átvételének oka az is, hogy a japán horrorfilmet – tűnjön bármennyire is újítónak – nem hagyták érintetlenül sem az amerikai tradíciók, sem az önreflexív, posztmodern és sokat szidott kortárs horrorok, mint például a Ringuban megidézett amerikai tinédzser slasher filmek. 17 A hollywoodi logika ezek átvételénél valami olyasmi lehet, hogy minek változtassunk meg valamit, amit mi is éppen így szoktunk csinálni. Ezzel szemben azonban a japán eredetikben megjelenített társadalmi kérdésekkel már más a helyzet, azokat vagy amerikanizálták, vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyták a remake-ek alkotói (pontosabban a téma megmaradt, csak éppen, mivel nem igazán lényeges probléma a nyugati néző számára, végeredményben funkcióját veszti, és nem járul hozzá a néző hozott félelmeinek kiaknázásához). Véleményem szerint pedig az ebben a kérdésben hozott filmkészítői döntés alapjaiban határozza meg a remake-ek sikerességét. Mivel a horrorfilmek – bár elsődleges céljuk a félelemkeltés, az "ijesztgetés" – alapvetően nem függetlenek attól a kulturális, társadalmi közegtől, amelyben készülnek, így az amerikai remake-ek közül például a Fekete vizet igencsak gyengíti, hogy nem képes aktualizálni a történet társadalmi aspektusát.
2014. augusztus 20. Komment Nincs félelmetesebb dolog a valóságnál. Valószínűleg így gondolják ezt a vérfagyasztó horrorkészítők is, mivel alig akad olyan film, ami nem "igaz történeten alapul". Ez az adu ász, a végső esszencia, mely a film után leginkább nyugtalanítja a nézőt. A dolog pikantériája, hogy sok ilyen horrorfilm tényleg valós eseményekből merít valamilyen formában. Vigyázat, csak 18 éven felülieknek! A cápa Steven Spielberg nagy klasszikusa, A cápa az egyik legismertebb horror sztori. Bár Peter Benchley regényén alapul, az író is valós történetből merített ihletet. 1964-ben Long Islandban egy halász elejtett egy hatalmas fehércápát, a többi viszont már csak legenda, mint ahogy a strandokra támadó cápák. Ugyanis csak nagyon ritkán mernek kimerészkedni, de ha éhesek, akkor előfordulhat. Az ördögűző Az 1973-as klasszikus minden Ördögűző atyja. Peter Blatty regényéből született, ám ő is vette valahonnan az ötletet. 1949-ben egy Roland Doe álnevű férfi egy katolikus templomba vonult, mivel furcsa tünetei miatt arra gyanakodtak, hogy megszállta az ördög.