Az alfejezet témáiról bővebben tájékozódhat a következő irodalmakban: e-business és CRM - [18] és [25], SCM - [9] és [16]. 4. EGYÉNI TELJESÍTMÉNY JAVÍTÁSA, CSOPORTMUNKA ÉS SPECIÁLIS SZAKTERÜLETEK TÁMOGATÁSA 4. Szakértői r e n d s z e r e k A szakértői rendszerek is sokkal szélesebb körben használatosak annál, hogy egyoldalúan az üzleti alkalmazások körébe sorolhatnánk őket, ráadásul más területek mint a műszaki hibadiagnosztika vagy az orvosi diagnosztika - az ilyen rendszerek alkalmazásában alaposan megelőzték az üzleti életet. Szakértői rendszer A szakértői rendszer egy jól definiált problémakör - részterület - tudásanyagát foglalja magában, és e tudásbázisára támaszkodva, a felhasználó által közölt tényekkel adott helyzetről (vagy problémára) ítéletet alkot (vagy megoldást javasol). A definícióban említett tudásanyag az érintett területre jellemző problémák kezelésében szerepet játszó tényezők meghatározását, valamint következtetési szabályok együttesét takarja. 4. 6, ábra: A szakértői rendszer összetevői A szakértői rendszerekkel nem küszöbölhető ki az emberi közreműködés, de a segítségükkel átlagos felkészültségű munkatárs is magas szintű teljesítményt nyújthat valamilyen célzott, szűkebb területen.
A beavatkozása ellentételező jellegű. A negatív visszacsatolás hatására a labilis rendszer labilitása csökken. A beavatkozás addig folyik, amíg a rendszer visszaáll a cél irányába. A pozitív visszacsatolás felerősödő folyamatot hoz létre, azaz a rendszer kimenetén mért érték mindig hozzáadódik a bementi értékhez, a visszacsatolás felerősíti (kumulálja) a rendszerben elindult változást. A szabályozás sztochasztikus rendszerek irányítására is alkalmas, hiszen ez esetben akkor következik be a beavatkozás, amikor a zavaró hatás már elérte a rendszert, és az irányított folyamatok reagálása biztossá vált. Az sem okoz gondot, hogy a beavatkozásra történő reagálása is bizonytalan lehet a rendszernek, mert addig történik beavatkozás, míg a rendszer célirányossá nem válik. 63 A szabályozást műszaki-technikai rendszerek ás társadalmi-gazdasági rendszerek irányítására is használják. A társadalmi rendszerek - így a gazdasági rendszerek is - a pozitív és a negatív visszacsatolásos szabályozási körök bonyolultan összefonódó rendszereivel biztosítják a dinamikus egyensúlyban lévő fejlődést.
Ha az információs rendszerekről szóló munkák olvasója tisztán akar látni, ne vegye teoretikus szőrszálhasogatásnak az itteni és a 2. szakaszban olvasható meghatározásokat! Adat Az adat bármilyen anyagon, alakban, bármilyen hatással előállított egyszerű vagy összetett jel. - Az emberek közötti kommunikációban: ember által érzékelhető vagy alkalmas eszközzel érzékelhetővé tehető jel. Ebbe az értelmezésbe belefér a betű, a szöveg, az élőbeszéd, a szám(sor), az ábra, a hang(felvétel), a fénykép, a film, a videofelvétel, az elektromos impulzus, de a hóban hagyott lábnyom is. A gazdasági szervezeteknél használatos nevezetes összetett adatok: dokumentum, bizonylat, irat, okirat, üzenet. A szöveg egy rögzített jelkészletből vett jelsorozat, azaz egy speciális összetett jel. Egy kép vagy hang felfogható egyeden komplex jelnek, de számjelsorozattá is alakítható, ahogy azt képek, hangok digitalizálásakor meg is tesszük. Adat jelentéstartalma A jelentéstartalom az adatnak egy feltételezett szabályrendszer (megegyezés vagy tapasztalat) által meghatározott értelmezése.
Aggregáció: összegyűjtés, gyűjtés. Diszperzió: szórás, szétszórás, szóródás. Integrált vállalatirányítási rendszerek A tervezés, ellenőrzés, elemzés, döntés és szervezés vezetési funkciók integrációja. Kibernetikai megközelítésben pedig az alapjel, érzékelés, különbségképzés, ítéletalkotás, beavatkozás kibernetikai funkciókkal való irányítás. Működési rendjében biztosítja a funkciók teljeskörűségét, hierarchiáját és együttműködését. Integrált vállalatirányítási információs rendszer Az Integrált vállalatirányítási rendszerre épülő, a teljeskörűséget, a hierarchiát és az együttműködést biztosító, közös adatbázist alkalmazó számítógépes adatfeldolgozások. Rendszer-hierarchiák Az ügyviteli folyamatrend alrendszerei az informatikai rendszerben egy-egy adatfeldolgozási modulnak felelnek meg. Kibernetikai hierarchia - Kibernetikai rendszer - Alrendszer - Részrendszer Informatikai hierarchia - Integrált vállalatirányítási rendszer - Modul - Részmodul 103 Szervezési fogalmak Szervezés, teljes, rész-, meg-, át-, ki-, be-, hagyományos, rendszerszervezés.
Azt jelenti, hogy mindegyik alrendszer (funkcionális terület vagy feladat) az operatív működéséhez logikailag ugyanazt a közös adatbázist használja; illetve a szervezet összes BI-alkalmazása egy közös adattárházra támaszkodik. - Lekérdezésalapú integráció: Ez esetben nem lehet egyeden közös adatbázisról beszélni. Viszont van egy olyan lekérdező interfész, amelyen át az alkalmazások a fizikailag különböző adatbázisokban tárolt adatokat úgy látják, mintha egyeden adatbázisban lennének. Mivel ennek a megoldásnak is csak akkor van értelme, ha az egy-egy adatfogalomnak a szervezet mindegyik adatbázisában (amelyben előfordul) azonos az értelmezése, normálisan a lekérdezésalapú integráció is a horizontális adatintegráció speciális esete. 193 - Alkalmazásintegráció: Ha egy szoftveres szolgáltatásra több területen (több alrendszerben vagy több részlegnél) is szükség van, azt mindegyik számára azonos alkalmazás nyújtja (= egységesítés). - Ennek is feltétele a horizontális adatintegráció, legalábbis a szolgáltatással érintett adatfogalmakra érvényesen.
így a GIR-alkotás is a szervezés céljának megfogalmazásával indul. A szervezési cél megfogalmazása a szervezésnek a legfontosabb mozzanata, hiszen a rossz célokkal kidolgozott megoldások - bármennyire elegánsak is legyenek - voltaképpen a rossz kérdésekre adott válaszokkal egyenértékűek, és ritkán bizonyulnak hasznos gyakorlatnak. Gyakorlati tapasztalatok igazolják, hogy a szervezési célok meghatározása döntően befolyásolja a szervezési munka sikerét, ezen keresztül a FOM-SZEM-HAM-IFO összhangján keresztül a GIR működését. Ha a feladatmeghatározás rosszul körülhatárolt, bizonytalan, pontatlan és figyelmen kívül hagyja a komplexitást, akkor a szervezés eleve eredménytelenségre van kárhoztatva. Fontos körülmény, hogy a célok erőforrás-háttere biztosítva legyen, a megvalósítás reális elképzeléseken alapuljon. A kitűzött célnak reálisnak, elérhetőnek, ugyanakkor feszítettnek kell lenni. Az irreális célkitűzés eleve kudarcot jelent, míg az erőfeszítések nélkül is elérhető célok tényleges elérését senki sem fogja a szervezés eredményének betudni.
Határozatlanok, m e n az elemeik közötti kapcsolatok sztochasztikusak, és az ebből fakadó bizonytalanság az irányításban is megnyilvánul. A beavatkozó jel által kiváltott hatást csak valószínűsíteni tudjuk, így irányítottsága ellenére is kockázatokat hordoz a gazdasági rendszer működése. Meghatározhatatlanok, mert a szabályozásuk nem teljes informáltságon alapul, és az emberi megismerés korlátai miatt a bizonytalansági tényező teljesen soha nem küszöbölhető ki. Megjegyezzük ugyanakkor, hogy a korszerű információs rendszerek fejlesztésének egyik célja éppen ennek a határozatlanságnak a csökkentése, az informáltság fokozása. 2. ADAT, INFORMÁCIÓ, KOMMUNIKÁCIÓ, INFORMÁCIÓS RENDSZER 2. Adat és j e l e n t é s t a r t a l o m A mindennapi beszédben gyakran szinonimaként használatosak az adat és az információ szavak, és az esetek többségében mást jelentenek, mint az informatikában (a matematikailag megalapozott információelméletben). Ráadásul még az informatikát alkalmazó szakterületek irodalmában is nagy bizonytalanság figyelhető meg e szavak értelmezésében.
- Tartalom szerinti elérés: Ha történetesen az egy adott cikkre érkezett rendeléstételeket keressük úgy, hogy ezek helye nem ismert az adatbázisban, csak az tudott, hogy minden ilyen tételben benne van az adott cikket azonosító cikkszám, akkor ez tartalom szerinti elérés. A keresett dolgokat minősítő értéket - példánkban a cikkszámot - másképpen (kereső) kulcsnak nevezik. Tartalom szerinti elérés jellemző a relációs adatbázisokra, de nem tisztán, csak "alapjában véve". A tisztán tartalom szerinti elérés sok tételen elfogadhatatlanul lassú lenne, ezért a kulcsokból olyan, elérést gyorsító indextáblákat építenek fel (és tárolnak le) az adatbázisban, amelyek használatával egy adattétel elérése tartalom szerinti és cím szerinti elemi elérések kombinációja lesz. - Idegen kulcs alapján való navigáció: A cikkszám segítségével nyilvánvalóan nemcsak a cikkre vonatkozó rendeléstételek találhatók meg az adatbázisban, hanem maga a cikk is. A cikket azonban nemcsak minősíti a cikkszám, hanem azonosítja is, azaz csak egy cikk tartozhat hozzá, ha azt megtaláltuk, nem kell tovább keresni.
így a folyamattól függ, hogy miképpen alakul a szervezet. A vezetésigényesség a tevékenységek számosságával és bonyolultságával van kapcsolatban. A vezetésbonyolultság pedig a tevékenységek bonyolultságával (több, egymástól is függő munkaműveletet - szimultán munkaműveletet tartalmaz) van kapcsolatban. A szervezeti struktúra akkor megfelelő, ha egybevág a folyamatokkal. Igaz, hogy a rosszul kialakított szervezet hamis bonyolultságot és igényességet mutat. A bonyolultság és igényesség csak "jól" felépített szervezet esetén elemezhető. A szervezetnek normatíváknak kell megfelelnie. Ha ezeknek megfelel, abban az esetben végezhetünk szervezetelemzést. A mennyiségnek van terjedelme és fordítva. "Aggregáció" -» Gyűjtés (összegyűjtés). Aggregál: összegyűjt. (Idegen szavak és kifejezések kéziszótára) "Diszperzió" -» Szórás, szóródás. (Eltérés az átlagtól. ) (Idegen szavak és kifejezések kéziszótára) Fölfelé összegyűjtés és együttműködés, lefelé szórás. Az adatintegráció a tevékenységek ellátásában egyre magasabb szakképzettséget igényel (adat-együttműködés, -egyesülés).