Rubiconline ↑ Ormos Mária: Jelző és történelem. (Kérdések a Horthy-korszakról. ) In: Történelmi Szemle 39. évf. (1997) 2. szám. Online hozzáférés ↑ Armin Mohler: Die konservative Revolution in Deutschland 1918–1932. Dritte, erweiterte Auflage. Darmstadt, 1989. ↑ Az 1945–1948-as változásokat – a földosztást, államosítást, politikai balratolódást – hivatalosan "népi demokratikus forradalom" néven emlegették, emellett a pártállam kritikusai is éltek a forradalom megnevezéssel. Ravasz László református püspök így írt: "Magyarországon a háború elvesztésével az egész politikai rendszer szélső jobboldalról olyan erővel vágódott át a szélső baloldalra, hogy ezt az átcsapódást méltán nevezhetjük az egyik legnagyobb forradalomnak. " A'48-as forradalom, a Tanácsköztársaság és 1945. április 4-e között az 1967–1987 közötti forradalmi ifjúsági napok vont párhuzamot. ↑ Ide sorolhatóak a sajtókampányok és a fehér borítóval megjelent hírhedt brossúrasorozat is, vagy akár a résztvevők tömegbázisának (jelentős részben munkásság) és politikai céljainak (többpárti demokrácia) letagadása is.
Az 1920. június 4-én aláírt Trianoni békeszerződés hatására felbomlott az Osztrák-Magyar Monarchia. Területi veszteségek:Horvátország nélkül, az ország 2/3 részét elcsatoltákCsehszlovákia: Felvidék+Kárpátalja (Kassa, Pozsony, Nyitra stb. )Románia: Erdély+Partium (Sepsiszentgyörgy, Segesvár, Arad stb. )Szerb-Horvát-Szlovén-Királyság: Délvidék (Bácska, Bánát, Szabadka stb. )Ausztria: ŐrvidékNépszavazás: Sopron és környéke, Sopron marad! Etnikai következmény: A magyarság 1/3 része határon kívül. Ha 20-25 km-el kitolták volna a határt, felére csökkenhetett volna a külhonban rekedt magyarság részaránya (Teleki Vörös-térkép).
helyzet nem alkalmas visszatérésére, felszólította a királyt, hogy mondjon le a fegyveres akcióról, mivel azzal Magyarországot végveszélybe sodorja, s javasolta, egyedül jöjjön Budapestre, tisztázni a helyzetet vele, a Bethlen-kormánnyal és az Antant képviselőivel. Gróf Bethlen István miniszterelnök figyelmeztette a királyt, hogy az 1920:I. törvénycikk értelmében nem veheti át az uralkodói jogokat, s el kell hagynia Magyarország területét. A minisztertanács október 22-i rendkívüli ülésén úgy határozott, hogy (Magyarország érdekében) szükség esetén fegyverrel akadályozza meg a hatalom visszavételét. Horthy hadparancsot adott ki a Nemzeti 45Hadseregnek, emlékeztetve az alkotmányra és a reá tett esküre, s leszögezte, hogy az csak a kormány vagy a kormányzó utasításait teljesítheti, IV. Károlyra nem tehet esküt, különben kiprovokálja az Antant beavatkozását. Ugyanezen a napon az Antant és az utódállamok beavatkozással fenyegető tiltakozó jegyzéket intéztek Budapestnek. Csehszlovákia, Románia és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság mozgósította és 23-ától felvonultatta haderejét a magyar határra.
Károlyt elfogták, és családjával együtt Madeira szigetére száműzték. Ezután a magyar nemzetgyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását. Magyarország államformája ismét királyság lett, de király híján Horthy Mikós kormányzói pozícióját szilárdították meg. Ezután Bethlen nekiláthatott a belpolitika rendezésének. Tudta, hogy ehhez egy szilárd kormánypárti többségre van szükség, ezért 1922 februárjában egyesítette saját pártját, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártját a Kisgazdapárttal, létrehozva így az Egységes Pártot. Ezzel hatalmának stabil parlamenti bázist teremtett. 1921-ben egyezséget kötött a szociáldemokrata párttal, ez volt a Bethlen–Peyer-paktum. Ennek az volt a lényege, hogy a szociáldemokraták lemondtak a közalkalmazottak és a mezőgazdasági munkások szervezéséről, illetve a politikai sztrájkok kezdeményezéséről, a kormány pedig kötelezte magát, hogy nem akadályozza a párt és a szakszervezetek működését. 1922-ben Bethlen új választójogi törvényt fogadtatott el, amely vidéken visszaállította a nyílt szavazást és szűkítette a választók körét.
Érettségi tételek 2014 - A bethleni konszolidáció (1921-1931) A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak. A szóbeli érettségire való felkészülést segítendő az elkövetkező hetekben 30 tétel kifejtését tesszük közzé. Ennél – természetesen – jóval több érettségi tételcím kiadható a jelenlegi szabályozás szerint, de igyekeztük azokat kiválogatni, amelyek tapasztalataink szerint gyakrabban szerepelnek a középszintű tételsorokban. A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé a nagyon bő lére eresztett magyarázatokat, ehelyett egy vázat szeretnénk adni, ami alapján egy tartalmas feleletre fel tudsz készülni. A források beépítéséről ne feledkezz meg! Bevezető gondolatok1920. június 4-én írta alá a magyar küldöttség a trianoni békét, de csak 1921. július 31-én emelkedett törvényerőre. A trianoni béke jelentősen megváltoztatta az ország gazdasági szerkezetét, hiszen megszűnt az egységes piac, a munkaerő-, az áru, és a tőke szabad áramlása, a vasúthálózat.
Növekedtek a juttatások. A táppénz egy évig járt. A következő évben vezették be a kötelező öregségi, rokkantsági, özvegyi és árvasági biztosítást. Az egész korszakban azonban megoldatlan maradt a munkanélküliek helyzete.
020 lakost nyert vissza. Az érintett terület lakosságának hűségét a Nemzetgyűlés az 1922:XXIX. törvénycikkel törvénybe iktatta, Sopron címerét a Leghűségesebb Város (Civitas Fidelissima) jelzővel kiegészítette, és a történelmi eseményt márványba vésve a városkapun elhelyeztette. A Nemzetek Szövetsége Tanácsa 1922. szeptember 17-i ülésén döntött a végleges osztrák–magyar határvonalról. Az újjászervezett Magyar Királyság stabilizálása a királykérdés napirendről való lekerülését követően folytatódhatott. április 14-én hivatalba lépett Bethlen-kabinet a stabilizáció kormányaként vonult be a magyar történelembe. A külügyi tárcát gróf Bánffy Miklós, a belügyit gróf Ráday Gedeon, a pénzügyit Hegedűs Lóránt, a földművelésügyit (nagyatádi) Szabó István, a honvédelmit Belitska Sándor altábornagy töltötte be. Bethlen István gróf miniszterelnök eleinte a győztes nagyhatalmak bizalmának elnyerésére törekedett, de nem adta fel a status quo megváltoztatásának lehetőségét sem. május 23-án felvételét kérte a Nemzetek Szövetségébe, és július 26-án törvénybe iktatta a trianoni békét.
A Felvidék visszafoglalását célzó Ébredés-terv szerint a stratégiai pontokat a Dunán több ponton átkelő és a Kassa irányában előretörő erőknek kellett elfoglalniuk, a maradék ellenállást a páncélvonatok védelme alatt vasúti szállítással benyomuló csapatok törték volna meg. Az előkészületek előrehaladásával 1920 áprilisában elrendelték négy katonai körlet csapatainak menetkészültségét, s elkészítették az akciót megindító parancsot is. Ki azonban nem adták, mivel nem következett be a csehszlovákiai belső bomlás, nem látszott biztosítottnak az Antant-nagyhatalmak és a szomszédos államok semlegessége, s a titkos magyar–francia tárgyalások sem vezettek eredményre a Nemzeti Hadsereg felfegyverzésére. A terv Ébredés II. fedőnévvel júniusban ismét napirendre került, amikor a szovjet-orosz hadsereg Varsó alá ért. A lengyel megsegítésére induló magyar haderő három menetvonalon hatolt volna be Csehszlovákiába, ám csak egy része haladt volna tovább a lengyel határra, a főerők a szlovák szeparatisták támogatásával leválasztották volna a Felvidéket vagy annak keleti felét Csehszlovákiáról.
A korlátozott parlamentarizmus azonban mindvégig fennmaradt, hiszen az alkotmányos pártok működését is korlátozták, nem érvényesültek teljesen a szabadságjogok, erősen szűkítették a választójogot is, ami miatt a népesség jelentős hányada nem kapott politikai kévábbi érdekes oldalak:Sulinet Tudásbázis - A magyar politikai és gazdasági élet jellemzői az I. világháború után Farkas JuditLetöltésTovábbi kidolgozott tételeket találsz itt