Az infravörös kamerák a fény infravörös hullámtartományát érzékelik, melyre se az ember, se a legtöbb állat nem képes, így remekül használhatók a sötétben. A kapott felvételek monokrómok lesznek. A 2016-os Planet Earth II-ben az éjjeli felvételre alkalmas infravörös kamera HD-ban és lassítva dolgozott, mi pedig sosem látott élességű és felbontású képeket láthattunk. Az eredetileg katonai célokra kifejlesztett hőkamerákat is használják a természetfilmesek, melyek a termikus infravörös hullámtartományban dolgoznak. Míg az infravörös kamerák az állatokról visszaverődő fényt rögzítik, addig a ma már rendkívül részletgazdag képeket rögzítő hőkamerák a megfigyelt állat által kisugárzott hőt érzékelik. A Netflix 2020-as Night on Earth című hétrészes dokumentumfilm-sorozata az állatok éjszakai életét mutatja be olyan kamerák segítségével, melyek szenzora 80. 000 ISO érzékenységre állítva, akár holdfényben is tud képet rögzíteni. Az erősen zajos, szemcsés felvételek minőségét az utómunka során teszik élvezhetővé.
A Föld élővilágának kényes egyensúlyú rendszere sebezhető (ezt például az állatközelik, az apró állatok erősen felnagyított gesztusai, helyzetképei érzékeltethetik; sérült, sebesült állatok képe vagy a vízesés time-lapse elapadása; a reményt is felvillantó beesteledés és a keretes eltávolodás az űrben). A Nap feltehetően animáción jelenik meg – hiszen a napkitöréseket nem lehet ilyen közelről rögzíteni –, de ezt külön nem jelzik az alkotók. 2. Lassított felvételeken a virágok kinyílása, madárcsiripelés, békabrekegés – éteri zene, kórussal megtámogatva. 3. Lassítás és a mozdulatok izolálása, ami táncot alakít ki a szökellésekből; szóló, duó és csoportos részletek váltogatása, mintha a csoport tagjai, halmazai felelgetnének egymásnak egy tánckar részeiként; mozgások alá csúsztatott klasszikus zene. A címlapfotót Geert Weggen készítette. Az eredeti kép szerkesztett változatát használjuk.