Hősök Napja Beszéd
Sírok híján szükség van egy helyre, ahol a hősi halottjainkra emlékezhetünk, és a hazatértekért is hálát adhatunk. Az, hogy az emléktáblán a teskándi hősök neve sorakozik, az nem jelenti azt, hogy a többiek számára ne jelentse ugyanazt a gondolatot, ugyanazt a tiszteletteljes érzést, mellyel saját hőseire emlékezik. Minden egyes névhez tartozik egy történet, minden névhez hozzátartozik a közösség, amelyből vétetett. "…a maradék nemzet élni akarása rakja a követ kő mellé" – hangzott el egy múlt század eleji emlékmű avatásán. Az emlékezés kövei, a szobor mind az életnek üzennek. Azt üzenik: ha felejtünk, és nem törődünk a múlttal, önmagunk ellen vétkezünk. De ahol az emberek összefognak, és az emlékeket féltőn megóvják, követ kőhöz tesznek, ott az élet győz a felejtés felett. Tisztelt Hölgyeim és Uraim. kedves Emlékezők! Csak annak a nemzetnek van jövője, amely ismeri a föláldozott élet értékét. És hogy érdemes volt-e az áldozat, a hősiesség? Ez csak rajtunk múlik! Hogyan becsüljük meg mások élete árán ránk hagyott földet, értékeket, nemzeti összetartozásunkat!
Hősök Napja | Szeged Ma
Program: I. vh. emlékműnél koszorúzás, temetői harangszó – Himnusz – Megnyitó: Havrilla Sándorné alpolgármester – Radnóti Miklós: Erőltetett menet c. versét elmondja: Galvácsi Csaba 8. o. tanuló – Hősök-napi ünnepi megemlékezés Pintér Csaba Gábor képviselő – Radnóti Miklós: Nem tudhatom c. versét elmondja: Oberna Zsolt 8. tanuló II. emlékműnél koszorúzás, temetői harangszó Ünnepi beszédet mondott Pintér Csaba Gábor képviselő: Tisztelt Megemlékező Közönség! Hálás vagyok azért, hogy az én korosztályom már csak a történelem könyvek lapjaiból, filmekből ismeri a háború borzalmait. Azt nem kellett átélnünk. A családtagjaink közül azonban még élnek azok, akik emlékeznek, és ijedten rezzennek össze a repülőgépek erős hangjára, vagy egy sziréna süvítésére. Minden évben a Hősök Vasárnapján megemlékezünk azokról, akik a legdrágábbat – az életüket – adták azért, hogy mi most itt ünnepelhessünk, létezhessünk. Egy szabad, békés hazában. Régen dédelgetett álmom, hogy egyszer elutazzak és felkeressem azt a talán jeltelen sírt, ahol az én dédapám is nyugszik, a mai Ukrajna területén.
.jpg)
Minden évben május utolsó vasárnapján emlékezünk meg azokról a hős katonákról és civilekről, akik életüket áldozták Magyarországért, a haza szabadságáért és függetlenségéért. Az ünnepi program idén a Hősök terén kezdődött, ahol Benkő Tibor honvédelmi miniszter koszorút helyezett el a Magyar hősök emlékkövénél. A rendezvény a Fiumei úti sírkertben folytatódott, ahol felavatták és megáldották a megújult Hősök parcelláját. Az 52-es parcellát az elmúlt években teljesen átépítették, melynek során a Magyar Honvédség (HM) Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakmai irányításával új utakat, központi teret, köztéri lámpákat, automatizált öntözőberendezést és megújult növényzetet kapott. A méltó környezetben a Magyar Honvédség hősi halottjai mellett a hazai exhumálások során előkerült első és második világháborús magyar katonahősök, valamint a magas rendfokozatú, a magyar haderő érdekében sokat tett katonák is végső nyughelyet kapnak. A hősi, honvédségi temetőrészt Berta Tibor tábori püspök áldotta meg: "Úristen, aki az egész emberi nemnek Megváltója, minden látható és láthatatlan teremtménynek tökéletes rendezője vagy, alázatosan kérünk, hogy ezen temetőparcellát, melyben szolgáid – ezen élet enyésző pályafutása után – nyugodni fognak, megtisztítani, megáldani és megszentelni méltóztassál. "
1944-ben monumentális ünnepségsorozattal ünnepelt az ország, József főherceg országzászlót avatott a fővárosi Szabadság téren. 1945-ben a Hősök Emléknapja már nem számított nemzeti ünnepnek. Az előbb említett két törvény még érvényben volt- elfelejtették törölni – szórványosan még voltak megemlékezések is, majd több évtizedes hallgatás következett. A hatalom kiadta a parancsot: ne legyen ünnep! A háború utáni négy évtized a hazaszeretet érzése helyett az internacionalizmusról szólt, Igen! Tisztelnünk kell más népeket, törekednünk kell a békés egymás mellett élésre, ugyanakkor soha nem szabad elfelejtenünk, hogy magyarok vagyunk, hogy Magyarország a mi hazánk, amelyet szeretnünk kell, ha a helyzet úgy kívánja áldoznunk kell érte. S éppen magyarságunkat akarták vélünk elfelejtetni. 1989-ben újították fel az ünnepet, ekkor már Hősök Napja néven. Az ünnep érvényét kiterjesztette a "haza, a szabadság és az emberi méltóság" valamennyi mártírjára, beleértve az 1956-os forradalom hőseit is. Tehet azokra, akikért évtizedeken át "nem szólt a harang".
Magyar hősök emlékünnepe – Wikipédia
Az állóháború rettenete, ahol hónapokon át méterekért folyt a harc. A sziklába, földbe vájt kavernákban százezer magyar élet veszett oda. Fel kell idézni az egyes ember sorsát, és tudatosítani a nemzet veszteségének mértékét. Ahogy egy honvéd kérte: imádkozni, könnyet ejteni. És nem feledni. Itt, Teskándon minden évben megemlékezünk a saját hőseinkről saját áldozatainkról, habár a megemlékezés a dinamikusan növekvő lakosságszám miatt egyre kevesebbeket érint személyes kapcsolat által. De ez az a hely, és ez az a nap, melyen mindenkinek fel kell idéznie saját családi múltját, annak a saját Hőseire vonatkozó részeit. Mert bár az élet a valamikori szülőhelytől messze sodorhatta, nincs olyan ember, akit valamilyen szinten ne érintett volna valamelyik esemény, melyről ma meg kell, hogy emlékezzünk. Mert bármilyen kíméletlen a háború és bármennyi az iszonyat, a veszteség mégsem arctalan tömeg, hanem egy ismerős, kedves arc az utcából, a szomszédból, a családi almanachból. Az örökifjú nagyapa egyenruhás képe a soha meg nem látott unokák polcán, vagy az esküvő előtt elesett vőlegény fotója.
- #2 A cigány hősök napja – Második Reformkor
- A hét vezér
- Magyar hősök emlékünnepe – Wikipédia
- Hősök napja beszéd teljes