Nagyra nőtt csecsemőként jellemezték, Erzsébet királyné pedig nemes egyszerűséggel csak belga tehénnek titulálta. Helene Vecsera alakja hasonlatos lehetett a brit Kamillához. Oly mértékben kerülgette a koronaherceget, hogy még a császár is szóba hozta, mulatott rajta. A császárnénak nem tetszett a dolog. Mindegy volt számára, miként és ki által kerüljön közel Rudolf trónörököshöz. A leányát is feláldozta, hogy a királyi család tagja lehessen. Ez azonban igen rosszul végződött. Vecsera Mária, Helene Vecsera leánya később elkísérte Rudolf trónörököst Mayerlingbe és a halálba is. Rudolf és Vecsera Mária kapcsolatához az utat a kis Marie, Batthyány Elemér majdnem menyasszonya egyengette, amit Erzsébet királyné nem bocsátott meg, ezért lett kegyvesztett Mayerling után Marie grófnő. Ludwig herceg (Erzsébet királyné testvére) egy polgári származású színésznőt vett feleségül. Erzsébet királynőből az osztálygőg teljesen hiányzott, az embereket nem származásuk alapján ítélte meg, látványosan pártolta ezt a kapcsolatot, becsülte a sógornőjét.
2019. június 8. 10:03 Pálinkás Patrícia "Kedden jutott eszembe, hogy naplót vezessek. …2 napig betegen nyomtam az ágyat, tegnapelőtt szép játékokat kaptam az én jóságos Mamámtól. Nemsokára 8 éves leszek, és Mária Valériának hívnak, most a Mária névre hallgatok. …még azt is le kell írnom, hogy van egy Feri nevű kis testvérem meg egy másik, Rudolf nevű, meg egy Gizella nevű lánytestvérem, szóval összesen 4-en vagyunk natyon szerettyük egymást Mária Gizella Feri meg Rudolf így vagyunk mi négyen. " Ezeket a meglepő sorokat "Mária Valéria főhercegnő, Erzsébet királyné kedvenc lányának naplójá"-ban olvashatjuk, amely az 1878 és 1899 közötti éveket tartalmazza. Az először németül, majd 2001-ben magyarul is megjelent naplóban szereplő Feriről a szerkesztők – Martha és Horst Schad – csak annyit írnak: "Nem lehet kideríteni, kire gondol Mária Valéria. " Korábban Nem az 1867-es koronázáskor készültek a híres Sisi-fotók Sisi utolsó napjai Hatalmaskodó anyósa elkerülése miatt dönthetett úgy Sisi, hogy Magyarországon hozza világra Mária Valériát Ferenc József osztrák császár és Sisi bajorországi hercegnő 165 évvel ezelőtt, 1854. április 24-én kötött házasságot, mégpedig az uralkodóházak történetében oly ritka: szerelmi házasságot.
Erről az uralkodónak írt levelében is beszámol: "Falk modorával és viselkedésével nagyon elégedve vagyok […] remélem, hogy végre igazán előmenetet fogok tenni…" Az Andrássy-kormány február 17-i kinevezését követően – az újoncozás és az adószedés ügyének rendeződésével – Ferenc József március 12-én Budára utazott. Erzsébet ezzel szemben a családját ért váratlan gyászeset következtében a látogatást kénytelen lemondani. Öccse, Károly Tivadar 1867 márciusában felesége, Zsófia szász királyi hercegnő elhunytával egyedül maradt másféléves kislányával, Amáliával. Eközben – az uralkodó magyarországi országlása idején – döntés született többek között a közös, egy napon történő koronázásról, valamint a gödöllői kastély megvásárlásáról is. Erzsébet reakciójáról férjéhez intézett március 17-i soraiból értesülhetünk. "Most még kíváncsibb vagyok [a gödöllői kastélyra] bárcsak minél hamarabb láthatnám. Az is kellemes hír, hogy együtt koronáznak; így nem lesz olyan fárasztó, mintha az egész pár napig tartana…" Az uralkodó távollétében Erzsébet a kiegyezési törvény elfogadtatását kísérő március végéig tartó képviselőházi vita kezdetén a megvalósulást illetően aggályainak adott hangot március 21-én kelt levelében (a továbbra is Budán tartózkodó) Ferenc Józsefnek: "Nagyon félek, a politikai horizont megint olyan borús, hogy a legrosszabbtól tartok.
Így ezt a könyvet is örömmel és várakozással telve vettem a kezembe. Annál is inkább, mert naplóról van szó, és nagyon szeretem a napló jellegű könyveket: sokkal közelebb hozzák az olvasóhoz azt, akiről szól, mint egy szimpla életrajzi mű. Olyan, mintha visszamennék Sziszi korába, mintha ott lennék vele a bécsi kastélyban, és együtt élnénk át a személyes és történelmi eseményeket. Sok intim, bensőséges információt megtudhatunk róla, ami pl. a töri könyvekből nem derül ki (gondolok itt az érzéseire, gondolataira, gyötrelmeire, kétségeire). A családjáról is teljesebb képet kapunk, egy kicsit közelebbről is megismerhetjük őket. Fény derül arra is, hogy a családon belül hogyan és miért épp úgy alakultak az erőviszonyok, és azoknak milyen következményei lettek Sziszi (és gyermekei) életére. Szívből ajánlom azoknak, akik még csak most ismerkednek a magyarok királynéjával, de azoknak is, akik már sokat tudnak róla, számukra kiegészítésnek is szuper könyv. Csiza_Georgina>! 2016. július 23., 18:18 Ángeles Caso: Sziszi – Egy császárné naplója 82% Már nagyon sok könyvet olvastam a királynéról, jó volt egy napló formában megírt regényt is a kezembe venni.
Erre egyébiránt értelemszerűen a korábbi magyarországi megjelenéseit jellemző kedvező tapasztalatokat összegezve udvari és egyéb körökben is számoltak. Ezáltal a reprezentáció terén meghatározó szerepre predesztinálták az uralkodónét, ahogyan arra Eötvös József is utalt Falk Miksának küldött május 14-ei levelében: "Magas tanítványa [Erzsébet] virágokkal fogadtatott, s napról napra nő a lelkesedés, mely irányában megnyilvánul. " Litográfia Ferenc József koronázási szertartásáról (Brown Digital Repository)Ennek a koronázás előtt kiemelt fontossággal bíró befolyásolási szándéknak egyik legjelentősebb mozzanata a Cassandra levél május 26-i ismertté válását követően az emigrációból januárban hazatért Horváth Mihály fogadása uralkodónéi audiencia keretében. E felejtést, együttérzést demonstráló gesztussal próbáltak feltehetően kellő ellensúlyt biztosítani az Udvar részéről, érzékelve a Kossuth-i nyilatkozatot követően a közhangulatban érezhetően beállt változást. Ennek szolgálatában az eseményről szóló híradásokat (nyomatékkal) a sajtóban is közzétették, többször visszatérve és utalva rá.
Politizálásában éppen olyan nyers és goromba, mint a modorában. Adott pillanatban aztán szokásához híven visszavonul. Hiányzik benne a nagylelkűség, a bátorság, a felelősségérzet, ezért is lép túl rajta saját pártja. " Az Apponyi Albert grófról alkotott kép sem túl hízelgő. "Ha valami kényes helyzet adódik, akkor az Apponyi Albert igazán minősíthetetlen hiúságára és népszerűséghajhászására vezethető vissza. Eddig még semmit nem produkált, fiatal is még ahhoz, hogy mindenbe beleüsse az orrát és mindent jobban tudjon. Szerencsétlen beszédkészsége elragadja. Igencsak színészkedik. A logika nála semmi, csak a hatás fontos. Azt hangoztatta, hogy ebben az országban a civilizáció ilyen fokú hiánya mellett nem lehet létezni. Ez az ember most itt szerepel. Azt kívántam, hogy lenne olyan csendben, mint egy kisegér. " "Lónyai nem megfelelő ember a posztra. Túlságosan támadható. Ravaszsága azonban mindenben átsegíti. Azonkívül megbízhatatlan, és nem tiszta a keze. A három jó madár: Lónyai, Bellegarde és Majtényi jól illenek egymáshoz.
Azt mondják az emberek, hogy nem volna szabad megkoronázni azt, aki mást sem tett a magyaroknak, csak rosszat, és sohasem volt igazságos velük szemben, és most sem tesz mást, csak megpróbál port hinteni a szemükbe. A császárné rendszeresen kilovagol és kikocsizik, igyekszik népszerűségre szert tenni, de a városban érzékelhető a szeretet hiánya. " A fentiek szolgálatában, az uralkodópár "kettesben" is rendszeresen megjelent az alattvalók előtt, próbálva korrigálni népszerűtlenségükön: "Császár és Császárné Ö Felségeik tegnap, szerdán estve 7 óra tájban ismét megjelenésökkel szerencséltették a pesti városligetet, hol hosszas sétalovaglást tettek, a mindenrendü sétáló nép a részvét feltűnő jeleivel fogadá. A Felséges pár egymás mellett lovagolt, minden nagyobb kiséret nélkül" – számolt be a Budapesti Közlöny 1867. május 16-i számában. Erzsébet ebben a periódusban már egy-egy hosszabb magyarországi tartózkodása idejére saját lovait is magával hozatta Bécsből. Lovassport iránti szenvedélyéről, napjai állandó részeként megvalósított edzéseiről a lapok beszámolói mellett szintén Mary Elisabeth Stevens testvérének írt május eleji leveléből is képet alkothatunk: "Amit nagyon szeretek nézni, az, ahogyan meglovagolják és »betörik« a lovakat.
A Festetics család férfi tagjai a gazdálkodás mellett jó esetben a szabadkőművesek páholyában elmélkedtek a világ dolgairól, vagy képviselőként politizáltak valamely párt tagjaként. Voltak azonban nők is a családban, akik jelentős szerepet töltöttek be a császári udvarban intelligenciájuk, műveltségük, önállóságuk révén. Festetics Mária söjtöri grófnő nyilvánosság számára írt naplója – melyet 1871 és 1883 között vezetett – a történelemkönyv hézagait igyekszik pósszul mentek Söjtörön a dolgok. Gróf Tolnai Festetics Sándor gazdasága bizonytalan lábakon állt, épphogy össze nem dőlt. A jó szomszéd, Deák Ferenc járt el a családfőnél azzal a gondolattal, hogy a szép, intelligens, művelt, önálló, fiatal Mari grófnő szegődjön el udvarhölgynek Alcsútra, a csendes életet vivő József főherceg házához felesége, Klotild főhercegnő mellé. Nem árthat, ha a fiatal lány Söjtör nyugalmából kilépve a legmagasabb körökben forgolódik. Főleg pedig járandóságával segíti felszínen tartani családja gazdaságát, viselni a kastély fenntartásával járó költségeket.