top10places.com

Vers Elemzés Szempontjai | A Verselemzés Szempontjai Flashcards | Quizlet

Tue, 01 Nov 2022 21:12:06 +0000

HomeSubjectsExpert solutionsCreateLog inSign upOh no! It looks like your browser needs an update. To ensure the best experience, please update your more Upgrade to remove adsOnly RUB 2, 325/yearFlashcardsLearnTestMatchFlashcardsLearnTestMatchTerms in this set (19)Verselemzésnél ezeket vizsgáljuk1. A vers külső képe2. Cím3. Maga a szöveg4. Intertrtextualitás, evokációA vers külső képeVerszakok, sorok hosszúságainak, rímeknek, verselésnek a vizsgálata. RímekAsszonánc, tiszta rím, ragrím, játékos rímekpáros rím, bokorrím, ölelkező rím, félrímVerselésIdőmértékes, ütemhagsúlyosA címCímjóslás, fajtáiA cím fajtáitémajelölő, műfajjelölőA szövegben az alábbiakat vizsgáljukvershelyzet, beszédhelyzet, téma, szerkezet, szintek (nyelvi, képi, gondolati)VershelyzetA lírai én környezete, helyzeteBeszédhelyzetKinek a személyében szólal meg a lírai én és kihez szól? Téma1-2 szóban, érzelmi líra, gondolati lira, hangulati líraA legygakoribb szerkezeteklineáris, idő-és vagy értékszembesítő, keretes, pilléres, körkörös, ellentétre épülőSzinteknyelvi, gondolati, képiA nyelvi szint eszközeihangzás, grammatikai, szövegkohéziósA hangzásokhangok hatása, utánozása, zeneiség, dallamosság, keménység/lágyság, rím (alliteráció, belső rím)Grammatikai eszközökszókincs milyensége (nomális-e?

  1. Index - Tudomány - Iskolatévé: Összehasonlító verselemzés a magyarérettségin
  2. Hi�nyp�tl� kiadv�ny a verselemz�sr�l | jelujsag.hu
  3. Tudnátok segíteni a műelemzésben? (10460652. kérdés)

Index - Tudomány - Iskolatévé: Összehasonlító verselemzés a magyarérettségin

Lírai művek elemzése Magyar nyelv és irodalom tudásalapozó és tudásbővítő honlap Aktuális Hasznos Diákoldal Versenyek, Eredmények Kezdőlap Lírai művek elemzésének szempontrendszere I. Bevezetés • a mű és a szerző kapcsolata – a vers megírásának oka, körülménye, keletkezési körülmények (mikor? hol jelent meg? milyen céllal készült? stb. ) • alkotó – kor, írócsoporthoz, stílusirányzathoz tartozása, • tematikus csoport, pályaszakasz • a műfaj meghatározása, a felismerhető jegyek alapján azonosítsa, és nevezze is meg, mely jegyek alapján azonosította a szöveget a műfajjal II. Tárgyalás • cím és szövegegész viszonya • vershelyzet: a szövegből kiolvasható (vagy elképzelhető) megalkotott szituáció, jelenetkeret. a vers megszületésével kapcsolatos fiktív vagy valós tér- és időmozzanatokra való utalást, valamint díszletezést. De vershelyzet egy-egy emberi szituációnak a rögzítése is, amelyre a versben válasz fogalmazódik. És vershelyzet az is, amikor a vers beszélője megjelöli viszonyát tárgyához.

  • • verselemzési segédlet
  • Batman sötét lovag online
  • Verselemzés szempontjai

Hi�nyp�tl� kiadv�ny a verselemz�sr�l | jelujsag.hu

Petőfi Sándor és József Attila egy-egy versének összevetésével folytatódik az Index Iskolatévé-sorozata. Szecsődi Tamás Leó ezúttal összehasonlító verselemzésből tartott előadást az Indexen. Az írásbeli érettségi két és fél órás szövegalkotási feladatának egyik része ugyanis mindig két mű összevetéséből áll, amelyek általában lírai alkotások, formájukat tekintve pedig versek. Az oktató kiemelte: az összehasonlító elemzésnél nagyon fontos, hogyan építjük fel a szövegünket, illetve hogy tiszta legyen az összevetés logikája. Hogy mindenkinek érthető legyen, miről is van szó, mindezt két ország, Olaszország és Németország összehasonlításával szemléltette az oktató, az összehasonlítás módszerét magyarázva, amely az alábbi lépésekből áll: Szempontokat keresünk az összevetéshez. Az adott szempontok alapján megnézzük a hasonlóságokat. Az adott szempontok alapján megnézzük a különbségeket. Az általános felvezető után a Szent István Gimnázium tanára az alábbi versekkel foglalkozott az előadásában: Petőfi Sándor: Az alföld József Attila: Elégia Elsőként tematikus szempontok alapján vetette össze a fenti műveket.

Tudnátok segíteni a műelemzésben? (10460652. kérdés)

Gondolok itt például olyan verstani alapfogalmakra, mint az ütemhangsúlyos és az időmértékes verselés, a hexameter vagy a szapphói sor, olyan stilisztikai kifejezésekre, mint a metafora vagy a szinesztézia – s természetesen a sort sokáig lehetne folytatni. A könyv egyik nagyon fontos erénye, hogy mindezt közérthető, egyértelmű magyarázatok, valamint konkrét, klasszikus és kortárs magyar irodalmi példák bemutatásával tárja az olvasó elé. Így mindegy, hogy valaki érettségire készülvén lapozgatja a könyvet, egy beadandó dolgozathoz gyűjt információkat, vagy köz- és felsőoktatástól függetlenül, egyszerűen egy számára kedves költeményt szeretne jobban megismerni és megérteni: a szükséges elemzési szempontok és tanácsok kézzelfoghatóvá válnak mindenkinek. De mely szempontokra is tér ki A verselemzés iskolája? Mindenekelőtt a szerző igyekszik tudatosítani az olvasóban, hogy "minden irodalmi alkotás más-más kulccsal nyílik", így központi fontosságú a nyitott, többszöri, alapos olvasás, amely a műértelmezés kiindulópontja.

Legyenek áthatóbb ismereteink a regény keletkezésének körülményéről, illetve a költő életének e korszakáról is - megkönnyítve dolgunkat az elemzés elkészítése során.

A tételmondat kifejtéséből áll a bekezdés tartalma. Egy bekezdés általában 5-8 összetett mondatból áll, a bekezdés lezárása pedig utaló mondattal történik, aminek feladata az átvezetés a következő bekezdéshez, tartva ezzel az elemzés gördülékenységét és logikai menetét. Bevezetés: feladata nem az életrajz, hanem a költő pályájának általános bevezetése, költészetének világirodalmi elhelyezése. A stílustörténeti behatárolás problémás lehet, ha egy költőt nehéz korstílushoz kötni, ez esetben azonban jelezni kell, hogy az elemző felismerte a problémát. A bevezetés általában egy bekezdésből áll. Tárgyalás: több bekezdésre érdemes tagolni. Itt a mű konkrét elemzése a feladat, ezért érdemes idézetekkel alátámasztani a saját gondolatainkat minden olyan helyen, ahol vélekedésünk nem a mű teljes egészére, hanem egy konkrét egységre, például versszakra vagy bekezdésre, esetleg fejezetre vonatkozik. Befejezés: egyfajta összegzést érdemes írni mind az elemzett mű, mind a költő, mind pedig saját vizsgálódásunk végszavaként.

gregorián-ének-jellemzői