A lakásnak meg kell felelnie macskaköröm méltányolható lakásigény feltételeinek (1-2 együtt költöző családtagnál legalább 1 és legfeljebb 3 lakószoba; 3 együtt költöző családtagnál legalább másfél és legfeljebb 3 és fél lakószoba; 4 együtt költöző családtagnál legalább 2 és legfeljebb 4 lakószoba... ) a támogatást a munkáltató akár utólag 4 éven belül is bármikor nyújthatja. És ez a támogatási forma akár a kafeterián kívül is adható ( ez azt jelenti, hogy nem kell minden alkalmazottnak ugyan azokkal a feltételekkel nyújtani). Még egy nagyon fontos feltétel hogy a munkáltató a támogatást csak a magán személy bankszámlájára, vagy hitel számlájára utalhatja (de utalhatja közvetlenül akár a hiteltörlesztési számlára is)! A lényeg, hogy a támogatás nyújtása hitelintézet útján történjen. Bőlcsödei, óvodai szólgáltatás, átvállalása: Ha a munkavállaló a bőlcsödéből, óvodából a munkáltató nevére szóló számlát-hoz, azt a munkáltatót megtérítheti neki. Adó mentesen térítheti nem csak a pl. magánóvoda díját, hanem a étkezési költségeket ómentes számítógép használat biztosítása a munka vállaló részére:
(2) Igazolást kell adni arról is, hogy a munkavállalónak az (1) bekezdésben említett tartozása nincs. (3) Ha az adós (munkavállaló) újabb munkaviszonyt létesít, köteles a tartozásigazolást a munkába lépése előtt az új munkáltatójának átadni. (4) Az új munkáltató köteles a tartozásigazolást az adóstól (munkavállalótól) bekérni és a végrehajtást folytatni. Hibásan jár el tehát az a munkáltató, aki az új dolgozójától nem kéri az előző munkahelyen kiadott igazolásokat, és ennek a hibának sajnos súlyos anyagi következményei is lehetnek, hiszen a munkáltató a letiltás összegéig készfizető kezesként felel. A munkavállaló munkabéréből történő levonás alapja az 1994. törvény alapján: 61.
A bíróság ettől a sorrendtől eltérően elrendelheti, hogy az a)-e) pontokban meghatározott követelések közül ugyanazon pont alá eső több követelést arányosan kell kielégíteni. A munkáltatónak kötelezettsége a letiltásban meghatározott összeg levonása az adós munkabéréből. A munkáltató kötelessége a jogszabály 75. -77. § értelmében, hogy legkésőbb a letiltás átvételét követő munkanapon a) értesítse az adóst a letiltásról, b) intézkedjék, hogy a munkabér esedékessé válásakor (a kifizetésének napján) a letiltott összeget a munkabérből vonják le, és fizessék ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen utalják át a végrehajtói letéti vagy más számlára, c) értesítse a letiltás foganatosításának akadályáról a letiltást kibocsátó szervet. A levonások teljesítésének elmulasztása esetén a munkáltató készfizető kezesként felel. Vonatkozó jogszabályok: 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyve 1994. tv. a Bírósági Végrehajtásról
Az Mt. egyértelműen meghatározza a munkabér védelmét, vagyis kimondja, hogy letiltást csak jogszabály vagy végrehajtható határozat alapján foganatosíthatunk. E rendelkezéstől a munkáltató semmiképpen nem térhet el, az eltérést az Mt. kimondottan tiltja. Jogszabály alapján az egyéni járulékok, adók levonására van lehetőség, végrehajtható határozatnak pedig bírósági vagy más hatósági határozat minősül. Munkaviszony megszűnésekor az Mt. 80. §-a kimondja, hogy a munkaviszony megszűnését követő ötödik munkanapig ki kell adni a munkavállaló munkabérét, járandóságait, ill. a munkaviszonyra vonatkozó jogszabályban előírt igazolásokat. Ilyen igazolásnak minősül – többek között – a munkabér levonás is. Erről az 1994. évi LIII. törvény így rendelkezik, összhangban a Munka Törvénykönyvével: 78. § (1) A munkáltató köteles az adós részére a munkaviszony megszűnésekor olyan igazolást kiállítani, amely feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni.
Nagyon fontos hogy az alkalmazottnak a munkaviszony létre jöttét megelőző 12 hónapban ne legyen tulajdonában lakás a munkavégzés helyén. És még egy fontos feltétel, hogy az alkalmazott a cégben ne bírjon többségi befolyással (az alkalmazottnak a szavazati aránya ne haladja meg az 50%-ot). A támogatás mértéke az első 2 évben havi 51. 000ft, a 3. és 4. évben havi 31. 900ftMunka vállalóknak biztosított az alkalmazottaknak biztosított munkásszállás: Ilyen célra a munkáltató bérelhet, vagy akár meg is vásárolhat egy lakást egyszobás lakásnál legalább két alkalmazottat kell bejelenteni. Két, vagy több szobás lakás esetében szobánkét elég 1 alkalmazott bejelentése. Az alkalmazottaknak nem lehet a munkavégzés helyén (a munkásszállás település) se állandó, se ideiglenes lakcímük. Itt is fontos feltétel, hogy az alkalmazott ne rendelkezzen a cégben többségi befolyással és ne legyen a tulajdonában se lakás az adott települénkáltató által adott vissza nem térítendő lakás célú támogatás: A támogatás összege legfeljebb 5 millió ft lehet, de nem haladhatja meg a lakás vétel árának, illetve építési költségnek, vagy korszerűsítésének a 30%-át.
Az elmúlt évekkel ellentétben idén rendkívül korán, már novemberben sikerült megállapodnia a munkavállalók, munkáltatók és kormányzat alkotta háromoldalú kerekasztalnak a 2022. évi minimálbér és garantált bérminimum mértékéről. A 2021. évi visszafogott 4 százalékpontos, infláció alatti emeléshez képest jövőre nagyarányú 19 százalékpontos emelést határoztak meg. A nagymértékű növelést a 2021. évi jelentéktelennek mondható növelés, valamint a világjárvány hatására elszabaduló nyersanyag és energia hiány, illetve egyéb makrogazdasági mutatók hatására elszaladó infláció is indokolja, azonban a munkáltatókat valószínűsíthetően sokkolta egy ekkora költségnövekedés egy ilyen nehéz időszakot követően. Mostani cikkünkben annak járunk utána, hogy a béremelések előírása mellé milyen adókedvezményekkel kívánja segíteni a kormányzat a vállalkozásokat és azok milyen hatással lesznek a vállalkozás költségeire. Bejelentett adócsökkentések – 2022. A béremelések hatására elsősorban a munkabért terhelő adókat csökkentik, így a 2022-ben már januártól kivezetik a 1, 5% mértékű szakképzési hozzájárulást és ezzel egy időben 2, 5%-kal csökkentik a szociális hozzájárulási adót, melynek mértéke egy 13%-ra mérséklődik.
Levonások sorrendje: Amennyiben a munkavállalót több letiltás is terheli, a jogszabály (bírósági végrehajtásról szóló 1994. törvény, Vht. 165. ) pontosan leírja a munkabérből történő levonás sorrendjét, mely az alábbiak szerint alakul: a) gyermektartásdíj, b) jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj, c) munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság (65. és 66. §), d) a büntető- és a büntetés végrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével), e) adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás, f) egyéb követelés, g) a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság. A sorrendben előbb álló követelés teljes kielégítése után lehet a sorban hátrább álló követelést kielégíteni. Ha ugyanazon pont alá eső több követelés áll fenn, akkor az egymás közötti sorrendet az határozza meg, hogy az egyes követelésekre vonatkozó letiltások (a levonás alapjául szolgáló okiratok) közül melyik érkezett előbb a munkáltatóhoz.