§ (2) bekezdésében meghatározott időtartam letelte előtt is sor kerülhet, c) * a foglalkoztatott illetményére és illetményjellegű juttatásaira, pihenőidejére, a kártérítésre, a személyiségi jogi jogsértésének jogkövetkezményeire, elismerések elnyerésére és viselésére, képzésére, továbbképzésére és előmenetelére e törvény szabályait kell alkalmazni, d) a foglalkoztatással kapcsolatos költségek - ha jogszabály vagy a miniszter eltérően nem rendelkezik - a NAV-ot terhelik. (3) A miniszter a kirendelés, vezénylés fenntartásával a foglalkoztatottat meghatározott szolgálati feladat ellátására az irányítása alatt álló más szervhez továbbrendelheti, illetve továbbvezényelheti. 58. § [Kirendelés, vezénylés ügyészi szervezethez] (1) * A foglalkoztatott - a munkaköre meghagyása mellett - a legfőbb ügyész kezdeményezésére, a NAV elnökének egyetértésével, meghatározott feladat ellátására, határozott időtartamra az ügyészi szervezethez kirendelhető, vezényelhető. (2) A foglalkoztatott ügyészi szervezethez kirendelésére, vezénylésére a más szervhez kirendelésre, vezénylésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
A korábbi foglalkoztatásra vonatkozó adatok 1. a munkahely megnevezése 2. jogviszony típusának megnevezése 3. beosztás 4. besorolás 5. munkakör 6. jogviszony kezdő és befejező dátuma 7. a megszűnés módja IV.
52. § [Átrendelés] (1) A foglalkoztatott a szolgálat érdekében eredeti munkakörében való meghagyása mellett a NAV bármely szervéhez és bármely munkavégzési helyre meghatározott feladat teljesítésére átrendelhető. (2) Az átrendelés időtartama a foglalkoztatott beleegyezése nélkül nem haladhatja meg a) tisztviselő esetén naptári évenként a negyvennégy munkanapot, más településre történő átrendelés esetén naptári évenként a huszonkét munkanapot, b) pénzügyőr esetén háromévenként a hat hónapot. (3) Az átrendelés (2) bekezdésben meghatározott időtartamának befejezésétől számított hat hónapon belüli újabb átrendeléséhez a foglalkoztatott beleegyezése szükséges.
E törvény alkalmazásában joggal való visszaélés különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet. (3) A foglalkoztatott köteles a hivatása gyakorlásával összefüggő jogszabályokat betartani. (4) A joggal való visszaélés hátrányos következményeit orvosolni kell. (5) Ha a joggal való visszaélés e törvény vagy e törvény végrehajtására kiadott jogszabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadásában áll és ez a magatartás a közszolgálat nyomós érdekét vagy a másik fél különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, a bíróság a jognyilatkozatot ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. 7. § [Egyenlő bánásmód elve] (1) A szolgálati jogviszonnyal kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E követelmény megsértésének orvoslása nem járhat más foglalkoztatott jogának megsértésével vagy csorbításával. (2) A NAV megkülönböztetés nélkül, kizárólag a szakmai képességek, képzettségek, a gyakorlat és a teljesítmény, továbbá a szolgálati jogviszonyban eltöltött idő alapján biztosítja a foglalkoztatottak részére az e törvény szerinti előmeneteli lehetőséget.
(3) Az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodásban rögzíteni kell az otthoni munkavégzés idejét, az egyedileg elvégzendő feladatokat, továbbá a kapcsolattartás és az elvégzett munka leadásának módját és időpontját. (4) * Az otthoni munkavégzés részletes szabályait a NAV elnöke állapítja meg. XIV. FEJEZET BESOROLÁS, ELŐMENETEL 129. § [Munkakörök besorolása] (1) A foglalkoztatottak által betölthető munkakörök a) a vezetői munkakörök, b) I. besorolási osztályba tartozó munkakörök, c) II. besorolási osztályba tartozó munkakörök. (2) A vezetői munkakörök besorolási kategóriáit a 4. melléklet tartalmazza. (3) Az I. besorolási osztályba tartozó munkaköröket három, A, B és C jelölésű, a II. besorolási osztályba tartozó munkaköröket kettő, A és B jelölésű besorolási kategóriába lehet besorolni. (4) * Az egyes munkakörök besorolását a NAV elnöke - a munkakör tartalmának meghatározott módszertanon és eljárási rendben végrehajtott értékelése alapján - a foglalkoztatási szabályzatban állapítja meg.
(2) Az egészségkárosodási keresetkiegészítés mértéke az (1) bekezdésben meghatározott összeg és az új foglalkoztatási jogviszony létrejöttét vagy a másik munkakörbe helyezést követő, nem rendszeres pótlékok nélkül számított mindenkori illetmény vagy munkabér különbözete. Ha az új illetmény vagy munkabér összege változik, az egészségkárosodási keresetkiegészítés mértékét módosítani kell. Nem változik az egészségkárosodási keresetkiegészítés mértéke, ha az új foglalkoztatási jogviszony létrejöttét vagy a másik munkakörbe helyezést követően az egészségügyi szabadság szabályai szerint vagy keresőképtelenség miatt az illetmény vagy munkabér összege helyett a jogosult részére távolléti díj vagy táppénz kerül folyósításra. (3) Az egészségkárosodási járadék mértéke az (1) bekezdésben meghatározott összeggel egyezik meg. (4) Az egészségkárosodási ellátás (1)-(3) bekezdés szerinti mértékét módosítani kell, ha a jogosultat megillető baleseti ellátás, rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás mértéke változik.