A területen végzett utolsó 2001-es ukrán népszámlálás során 151 533 magyart írtak össze. Vajdasági magyarokSzerkesztés A tágabb értelemben vett délvidéki magyarok - vagyis a mai Szerbiában (Vajdaság), Észak-Horvátországban (elsősorban a Drávaközben) és Északkelet-Szlovéniában (Muravidék) élő magyarok - a trianoni békeszerződés következtében a Jugoszláv Királyság állampolgárai lettek. A Királyság a magyar középiskolákat megszüntette. Egyedül Belgrádban engedélyeztek egy úgynevezett magyar tanítóképzőt, amelyben a leendő magyar tanítók csak a magyar nyelvet és a hittant tanulhatták anyanyelvükön. A magyarlakta településeken hat elemit engedélyeztek magyar nyelven, de a "névelemzést" alkalmazták, ami azt jelentette, hogy a szláv hangzású neveket viselők – annak ellenére, hogy ők magukat magyarnak vallották – szerb iskolába kellett, hogy járjanak. Így akarták az asszimilációt elősegíteni. 1941 tavaszán Bácskát visszacsatolták Magyarországhoz, Bánát pedig német fennhatóság alá került. A Bácskába bevonuló magyar hadsereget a magyarok felszabadítóként üdvözölték.
Ez a helyzet lehetetlenné teszi olyan zárt jogi definíció megalkotását, amely minden határon túli magyar személyre alkalmazható anélkül, hogy adott esetben súlyos méltánytalansághoz ne vezetne. Ugyanezen okok miatt került sor a törvény személyi hatályának hasonló módon történõ megállapítására - zárt jogi definició helyett - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII törvényben is, amikor annak 1. -ában úgy rendelkezett a jogalkotó, hogy a törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén élõ mindazon magyar állampolgárságú személyekre, akik magukat valamely nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozónak tekintik, valamint e személyek közösségeire. A témakör kapcsán megemlítendõ még, hogy a javaslat 20. (1) bekezdése szerint a törvény hatálya alá csak az a határon túli magyar személy kerül, aki ezt maga kéri. Ezen túlmenõen a törvény hatálya alá kerülés egyik feltételét jelentõ "Magyar igazolvány" kiadásának a magyar nemzetiséghez tartozáson túlmenõen számos egyéb feltétele is van (20.
Közben nem fogják fel, hogy miért itt tartanak, amellett hogy megszakadnak. Nem halálfalók, csak csendben haldoklik körülöttük a világ, és ez teljességgel lefoglalja őket. Úgy éreztem, elfogadtak, mert nyitottnak és érdeklődőnek láttak. Több ilyen élményt mindenkinek! Nekik is, nekem is, nektek is. " Eszerint nem is az állampolgárság és vele a választójog megadása roncsolta a magyar–magyar viszonyt, hanem a migránsellenes kampány? – kérdezem Kiss Tamást. Kimutatható, hogy akik migránsellenesek, akik azt gondolják, hogy a migránsok veszélyeztetik a kultúránkat, hogy növekszik velük a bűnözés, azok jobban gyűlölik a határon túliakat is – mondja Kiss Tamás. Ilyen szempontból tehát inkonzisztens a Fidesz retorikája: a migrációellenesség, a jóléti sovinizmus felhergelése, ami nekiment a munkanélkülieknek és hajléktalanoknak, másodlagos hatásként a határon túli magyarokat is sújtja. Ukrán = migráns = külhoni magyar A határon túli magyarok megítélésének harmadik síkja a kérdés politizálódása.
A balliberális politikusnak mindez a nemzeti összetartozás napján, késő délután jutott az eszébe. "Jöjjön, lakjon Romániában, hogy okuljon egy kicsit, lássa meg, milyen itt magyarnak lenni. Szégyenletes, amit mond" – fakadt ki Niedermüller Péter szavaira egy kommentelő. Egy másik hozzászóló azt írta: "Szégyen polgármester úr! (csupa kisbetűvel, mint az árulók). Remélem, mihamarabb bocsánatot kér a határon túli magyaroktól, akik Ön szerint jobban élnek! ". Voltak olyanok is, akik még ennél is keményebb szavakkal véleményezték a Gyurcsány-párti politikust. Egyikük úgy fogalmazott: "Kedves »péter«, ön az emberiség pöcegödre. " Niedermüller Péter már korábban is tett kirekesztő nyilatkozatot. Az ATV stúdiójában például a fehér, keresztény, heteroszexuális férfiakat és nőket becsmérelte. Beszélgetőtársai pedig – köztük a Párbeszédes Tordai Bence is – helyeslően reagált a politikus gondolataira. A DK korábbi szóvivője, Barkóczi Balázs szerint párttársa megnyilatkozása nem volt rasszista. Sőt, azt állította: azok hibáztak és azoknak kell eltűnniük a közéletből, akik politikai célzattal forgatták ki erzsébetvárosi polgármesterük szavait.
Sőt, mint kiderült, 2011-ben már ez a nyolc is fél is erős felkerekítésnek számíthatott. A Kárpát-medencében élő magyarok száma 2011-ben Magyarország – 8. 314 ezer Románia – 1. 225 ezer Szlovákia – 459 ezer Szerbia – 251 ezer Ukrajna – kb. 141 ezer Horvátország – kb. 14 ezer Ausztria – kb. 10 ezer Szlovénia – kb. 4 ezer ÖSSZESEN, kerekítve – 10. 4 millió magyar él a Kárpát-medencében KSH (magyar Központi Statisztikai Hivatal) 2013-ben a következőket állapította meg a 2011-es adatokra vonatkozóan a Kárpát-medencében élő magyarok számát illetően: A Kárpát-medencében a 2011. évi népszámlálások alkalmával a teljes lakosság száma hozzávetőleg 25 millió 700 ezer volt, és mintegy 10 millió 400 ezren (40, 5 százalék) vallották magukat magyar nemzetiségűnek – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Kutatóintézete 2013 májusában. A részleteket illetően kifejtették: 2011-ben Magyarországon és a legtöbb szomszédos országban népszámlálást tartottak. Legkorábban, 2011 áprilisában Horvátországban volt népszámlálás, Szlovákiában májusban, Magyarországon, Romániában és Szerbiában pedig októberben.
Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Ismerned kell a trianoni békediktátum következményeit, a második világháború alatti és utáni Magyarország területi változásait, valamint a szomszédos országok, elsősorban Románia, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Szovjetunió 1945 utáni történetét 1990-ig. Ha ezt a tanegységet megismered, bepillantást kapsz a határon túli magyar kisebbség 1945 utáni történelmébe, és áttekintést arról, mi történt a rendszerváltás óta. A sajtó nap mint nap tudósít a határon túli magyarok helyzetéről. Láthatod az ünnepeiket, rendezvényeiket. Azonban ez nem volt mindig így. A II. világháború után újra tömegesen kerültek a magyarok a határokon túlra. Romániában 1945-ben kimondták minden állampolgár jogegyenlőségét. De a kommunista hatalomátvételkor bebörtönözték a Romániai Magyar Népi Szövetség (MNSZ) vezetőit, általánossá váltak az atrocitások, elhurcolások. Az 1952-ben létrehozták a Magyar Autonóm Tartományt, azonban gyengítették a más területen élő magyarság pozícióit, és felszámolták az MNSZ-t. Megkezdték a magyar iskolák egyesítését a román intézményekkel.