Amennyiben a távmunkavégzés során baleset következik be, úgy azt a munkáltató részére jelezni kell, aki a balesetet kivizsgálja, és eldönti, hogy munkabalesetnek tekintendő-e. Amennyiben a munkaeszköz használata során következik be munkabaleset, a balesetet követően az érintett munkaeszközt az Mvt. 23. § (2) bekezdése alapján, soron kívüli ellenőrzésnek kell alávetni. Villamos biztonsági szabályok A munkáltatónak a számítástechnikai eszközzel végzett távmunka során – a munkahelyek minimális követelményeire általánosan vonatkozó 3/2002. ) SZCSM–EüM együttes rendeleten túlmenően – figyelemmel kell lennie az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló 40/2017. (XII. 4. ) NGM rendelet 1. 4 sz. mellékleteként kiadott Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat előírásaira is, ami – többek között – a villamos biztonsági felülvizsgálatokról rendelkezik, s ami a munkáltatót oly módon érinti, hogy amennyiben a munkavállaló távmunkahelye nem rendelkezik érvényes villamos biztonsági felülvizsgálattal, elvégzésének költsége a munkáltatót terheli.
A perbeli esetben az utasítás megtagadásának fenti feltételei nem álltak fenn. Egészséget, környezetet veszélyeztető körülményre, jogszabálysértésre felperes sem hivatkozott. Helytállóan fejtette ki a törvényszék, hogy a munkáltató utasításainak betartása a felperes munkaviszonyból származó lényeges kötelezettsége [Mt. 52. § (1) bekezdés c) pont]. Ezen kötelezettség szándékos megszegése adott esetben jelentős mértékű volt, mert veszélyeztette a gyártási folyamatot, így ez megalapozta a munkáltató azonnali hatályú felmondását. Következetes a bírói gyakorlat abban, hogy azonnali hatályú felmondás esetén egyetlen valós és okszerű indok is elég arra, hogy a munkáltatói intézkedés jogszerű legyen (EBH2018. M. 18. ). Az a körülmény, hogy a 2015. szeptember 23-ai írásbeli figyelmeztetés nem jogszerű, nem érinti a 2016. július 18-án kelt megrovás alapját, amelyet a felperes sem vitatott. A munkáltató jogszerűen mérlegelhette, hogy a megrovást követően rövid időn belül a felperes ismételt munkamegtagadása súlyosító körülmény.
b)Ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy sikeres szakmai vizsgát tett – legalább hat hónapos időtartamban fennálló szakképzési munkaszerződésre tekintettel – a fenti a) pontban foglaltak alapján jogszerűen igénybe vett adókedvezmény 20 százalékának megfelelő összeg. c)Hallgatónként a duális képzés és gyakorlatigényes alapképzési szak arányosított alapnormatívája alapján az egy munkanapra vetített mérték és a tárgyhónapban ténylegesen teljesített képzési napok számának szorzataként számított összege. A fentiektől eltérően, ha a felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személy a szakirányú oktatásban a szakképzési munkaszerződéssel párhuzamosan fennálló foglalkoztatásra irányuló más olyan jogviszonya mellett vesz részt, amelyben a foglalkoztató a duális képzőhelytől eltérő harmadik személy, az adófizetési kötelezettség az a) és b) pont szerinti összeg 50 százalékával csökkenthető. Adó-visszaigénylés keretében érvényesíthető az adókedvezmény, ha a kedvezmény meghaladja a fentiek szerint megállapított fizetendő adót, illetve a szociális hozzájárulási adó fizetésére nem köteles személy esetében.
Kiva 1 százalékpontos csökkenése •A kisvállalati adó, illetve adóelőleg alapja 2022. január 1-jétől 11-ről 10 százalékra csökken. EKHO •A szocho mértékének változásával összefüggésben változik az ekho mértéke is. Az ekho alap összege után 15, 5 százalék helyett 2022. január 1-jétől 13 százalék ekhót kell fizetni. Kelt: 2022. 01. 03 HR-FACE Kft.
Mértéke havonta a minimálbér 10%-a lehet. Sajátos szabályok Bérként adóznak, de külön adhatja a cég, Pénztári juttatások adójóváírás jár utána (ez 20 százalék, de maximum 150 ezer forint a fizetendő adóból) A teljes adóteher így 41, 6% Lakáshitel 10 millió Ft-ig kamatmentes hitel adhat a cég, a méltányolható lakásméretet nem kell vizsgálni HR-FACE Kft. oldal 2 SZOCHO adóval kapcsolatos törvényváltozás (2018. évi LII. ; 231. számú Magyar Közlöny) A szociális hozzájárulási adó mértéke •2022. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó 15, 5 százalékról 13 százalékra csökken •Ezzel egyidejűleg megszűnik a szakképzési hozzájárulás is •Erre tekintettel a foglalkoztatót 2021-ben terhelő befizetés – 15, 5 százalék szociális hozzájárulási adó, és 1, 5 százalék szakképzési hozzájárulás alapján – 17 százalékról 13 százalékra csökken. Aszakirányú oktatás-, és a duális képzés szociális hozzájárulási adókedvezménye •2022.
Számítástechnikai eszközzel történő munkavégzés esetén, amennyiben a munkavállaló saját otthonában, vagy az általa választott egyéb konkrét helyen végzi a munkáját számítástechnikai eszközzel, akkor az a hely, ahol ezt a tevékenységet folytatja, munkahelynek tekintendő, függetlenül attól, hogy az nem a munkáltató székhelye, telephelye, illetve nem áll a munkáltató közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt. Amennyiben a távmunkavégzés a munkavállaló otthonában történik, nem szükségszerűen az egész lakás tekintendő munkahelynek, viszont az a legalább 2–4 m2 -es terület, ahol a munkaasztal, munkaszék, számítógép, irattároló szekrény, nyomtató stb. van elhelyezve, az mindenképp. A távmunkavégzés speciális jellegére tekintettel nagyon fontos szerepe van annak, hogy a munkáltató a kockázatok felmérésének eredménye alapján még a munkavégzés megkezdése előtt, a munkavállaló munkavédelmi oktatása alkalmakor térjen ki a távmunkavégzés során felmerülő veszélyekre, az egészségkárosító kockázatokra, a megelőző és védőintézkedésekre.
Ez alapján nem megalapozott a felperes Mt. 56. § (1) bekezdésére – a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezmény megállapítása – mint jogszabálysértésre való hivatkozás. A felperes jogszabálysértésként megjelölte felülvizsgálati kérelmében az Mt. § (3) bekezdését, mely rendelkezés az Mt. általános magatartási követelményei között szerepel, és a felek jogviszonyában a munkaszerződés teljesítésére vonatkozik, nem pedig az azonnali hatályú felmondás körébe tartozó mérlegelési körülményekre. Az aránytalan sérelem okozásának tilalma a munkáltatónak a munkaviszony teljesítésére irányuló egyoldalú intézkedésekor veendő figyelembe, a munkaviszony megszüntetése viszont nyilvánvalóan nem a munkaviszony teljesítésére irányul. A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet az azonnali hatályú felmondásra vonatkozóan a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta, míg egyebekben (írásbeli figyelmeztetés) nem érintette. Budapest, 2019. február 7. A Kúria Sajtótitkársága
§-ban foglaltakon túl tájékoztatja a munkavállalót nyilvántartásba vételi számáról is. Ehhez kapcsolódóan jó tudni, hogy kölcsönzésre irányuló munkaviszonyban, a kölcsönbeadó írásban tájékoztatja a munkavállalót legkésőbb a kikölcsönzést megelőzően a kölcsönvevő azonosító adatairól, a kikölcsönzés kezdetéről, a munkavégzés helyéről, a kölcsönvevőnél irányadó munkarendről, a kölcsönvevő részéről a munkáltatói jogkört gyakorlóról, a munkába járás, a szállás és az étkezés feltételeiről is. Jól látható tehát, hogy egy – mindkét fél (munkáltató és munkavállaló) által – a munkaviszony egész fennállta alatt jól átlátható, így könnyen értelmezhető, taxatív és a munkáltató által, a bekövetkezett változásoknál updatelt leírásról van szó, mely – a kkv-k ügyvezetése részéről – jogi és HR osztály hiányában, folyamatos odafigyelést, tehát többlet munkaterhet igényel. Ugyanakkor "megéri"a többletmunka, nemcsak a hatósági ellenőrzések során a nemleges megállapítások, de a munkavállalóra irányuló figyelem, s ezáltal a felek közötti kapcsolat pozitívabbá válása miatt.
3. El lehet-e térni az Mt által 46 §-ban nevesített tájékoztatási tartalomtól? Igen – ha van a munkáltatónál kollektív szerződés, de ebben az esetben is kizárólag a munkavállaló javára történhet eltérés. 4. Mi történik a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén? Az átvevő munkáltató az átszállást követő tizenöt napon belül a munkáltató azonosító adatainak közlésével köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót a munkáltató személyében bekövetkezett változásról, valamint a 46. § (1) bekezdésében meghatározott munkafeltételek változásáról. 5. Távmunkavégzés esetén ugyancsak bővül a munkáltatónak a munkavállaló felé fennálló tájékoztatási kötelezettsége, ugyanis távmunkavégzés esetén, a munkáltató a 46 §-ban foglaltakon túlmenően – tájékoztatja a munkavállalót a munkáltató általi ellenőrzés, a számítástechnikai vagy elektronikus eszköz használata korlátozásának szabályairól, továbbá arról a szervezeti egységről is, amelyhez a munkavállaló munkája kapcsolódik. 6. A kölcsönzésre irányuló munkaviszonyban a 46 §-ban foglalt tájékoztatási kötelezettség ugyancsak bővül, a kölcsönbeadó a munkaszerződés megkötésekor a 46.