Ez tehát azt jelenti, hogy a családi adókedvezmény tovább bővült, azonban egy másik módosításnak köszönhetően a családi pótlékra a saját jogán jogosult gyermekek miatt már nem csak a gyermek és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül az egyikük, hanem a vele egyazon háztartásban élő, a gyermek szülőjének hozzátartozója is érvényesítheti a családi kedvezményt. Az "eltartott" fogalomköre bővülésre került 2017 januárjától kezdve az a gyermek is eltartottnak számít, aki esetében a családi pótlék megállapításának folyamata során nem állapítanak meg családi pótlékot, vagy nem családi pótlékot állapítanak meg, esetleg a családi pótlék összegét nem befolyásolja a gyermekek száma. Egyszóval azon gyermekek tartoznak ezen kategóriába, akik után rokkantsági járadék jár. Egy egyszerű, hétköznapi példával megvilágításra kerül a változás. Egy háztartásban négyen élnek – az apa, az anya, a nappali jogviszonyú egyetemista gyermek, és az apa testvére, aki rokkantsági járadékot kap. 2016-ban az apa eddig csak a rokkantsági járadékot vehette fel testvére után, egyetemista gyermeke nem számított eltartottként, ami azt jelenti, hogy a háztartásban az eltartottak száma csupán egy volt.
Személyi kedvezmény – a statisztika szerint az utóbbi években mind többen ismerkedtek meg ezzel a közteherviselési fogalommal. Az adórendszer kedvezményt kínál a személyi jövedelemadóból (szja) azoknak, akik rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesülnek, esetleg olyan betegségben szenvednek, amely súlyos fogyatékosságnak számí többen igénylikIlyen például a hallási, látási, a mozgásszervi fogyatékosság, bizonyos ér- és immunbetegségek. Ide tartoznak még a gluténérzékenység miatt fellépő endokrin- és anyagcsere-betegségek is, ezeken belül az I. típusú és a szövődményekkel járó II. típusú cukorbetegség – sorolja a kedvezményre alapot adó betegségek körét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) évtizeddel ezelőtt, a 2010-es adóévben nagyjából hetvenezer ember vette igénybe a kedvezményt, az érintetteknél összesen körülbelül hárommilliárd forintot hagytak az akkori szabályok – mondta a Magyar Nemzetnek Kis Péter András, az adóhivatal szóvivő idő múlásával a számok folyamatosan emelkedtek, 2013-ban meghaladta a százezret az érintett adófizetők táborának nagysága, 2017-ben már kétszázezernél is többen éltek a lehetőséggel, 2018-ra pedig negyedmillió fölé kúszott a létszám.